Cipőt a cipőboltból, biciklit a bicikliboltból!

Nyeregbe fel!

2009-05-28 11:26:00
A jó időnek köszönhetően, különösen hétvégén benépesülnek az utcák és a kerékpárutak kétkerekű járművekkel, és a „helyzet” a vakáció beköszöntével még inkább fokozódni fog. Írásunkkal azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik a közeljövőben terveznek új biciklit vásárolni, hiszen a választék, mint mindenből, ebből is nagy. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület lapja, a Kosár Magazin írásából kiderül, hogy a párezer forintos „gazdaságos” termékek és a többszázezer forintos csodajárgányok széles skáláján hogyan találhatjuk meg a legjobb ár-érték arányt képviselő, tartós, a mindennapos használatban megbízható biciklit.

Ki kedvtelésből, ki takarékosságból, ki a mozgás kedvéért, ki pedig környezetvédelemből, hazánkban is egyre többen pattannak nyeregbe: a kerékpár egyre fontosabb szerepet kap a mindennapok praktikus kellékeként éppúgy, mint a szabadidőben. Fontos, hogy megtakarított pénzünkért a lehető legjobb minőségű, legtartósabb és legmegbízhatóbb biciklit kapjuk, aminek megtalálása a hatalmas választék miatt nem egyszerű. A piacon kapható kerékpárokat három nagy csoportba sorolta a Kosár Magazin: a hipermarketek által kínált „alsókategóriások”, a szaküzletekben kapható „középkategóriások” és a profik vagy megszállott amatőrök által keresett „felsőkategóriások”.

 

 

Mire kell a két kerék?

Mielőtt kerékpárvásárlásra adjuk a fejünket, a legfontosabb tisztázni azt, hogy mire használjuk majd a gépet? A gyerekek és a fiatalok bringája nagy valószínűség szerint hatalmas igénybevételnek lesz kitéve, nem úgy, mint annak a felnőttnek a biciklije, aki csak munkába, vagy a boltba gurul el vele. Megint más követelményeknek kell megfelelnie azoknak a kerékpároknak, amelyekkel rendszeresen hosszabb, akár több száz kilométeres túrákat tesznek gazdáik.

Az átlagos, vagyis főként városi használatra és a hétvégi rövidebb kirándulásokra általában két kerékpártípust vásárolnak: az elsősorban aszfaltra, illetve sima földutakra alkalmas trekkinget, és a nevéből ítélve terepre, hegyekre-völgyekre született, ám ettől függetlenül bárhol használható mountain bike-ot. Hétköznapi használatra azért célszerűbb a trekkinget választani, mert ezeknek jellemzően alapfelszereltsége több olyan, a városi forgalomban hasznos tartozék, ami a hegyi kerékpároknak nem, például sárvédő, macskaszem, lámpa, hátul csomagtartó, esetleg elöl kosár. Ha mountain bike-unkat jellemzően aszfalton használjuk, célszerű a „terepgumikat” vékonyabb, kisebb gördülési ellenállású, úgynevezett „slick” abroncsra cserélni, hiszen ezekkel sokkal mozgékonyabbá válik a járgány.

 

 

Mennyit ér az ára?

A legolcsóbb kerékpárokat a hipermarketekben árulják. Egyes akciós modellek már 10 ezer forint alatt, az elöl-hátul teleszkóppal, bowdenes tárcsafékkel, és egyéb extrákkal felszerelt biciklik pedig 20-25 ezer forintért megvásárolhatók. Az „olcsó húsnak híg a leve” közhelyről kerékpárvásárláskor sem ajánlatos megfeledkezni. Ezek a termékek többnyire nehezek, tehát lomhák, sok alkatrészük könnyen törő műanyag, és általában a felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után.

Saját biztonságunk érdekében fontos tudni, hogy a hipermarketekben szakképzetlen dolgozók szerelik össze a kerékpárokat, használatuk akár balesetveszélyes is lehet. Ha mégis ilyen helyen vásárolunk, feltétlenül vigyük el a bringát szakemberhez, aki további néhány ezer forintért átvizsgálja és beállítja a gépet, valamint meghúzza a csavarokat. A szakszerviz általi üzembe helyezés egyébként a legtöbb esetben az egyéves garancia érvényesítésének feltétele is.

Ha tehetjük, érdemesebb tovább spórolni, vagy átcsoportosítani a családi költségvetés kiadásait és 40-100 ezer forintot szánni az új kerékpárra. Ezeket a középkategóriás termékeket szaküzletekben, illetve nagy sportáruházakban árusítják, ennek megfelelően szakértő személyzet segít a választásban, az összeszerelésben és az üzembe helyezésben is. A sportáruházak változó idejű garanciát vállalnak a kétkerekűekre, nem kopó alkatrészekre egy-két év, a vázra pedig 5-15 év a megszokott.

A középkategóriás biciklikre jellemző felszereltség a nem túl nehéz alumíniumváz, az alumínium hajtókar, a gyorszáras tengely és a Shimano Deore váltó.

A felsőkategóriás kerékpárokat általában megrendelésre, egyedileg építik össze a gyártók, vagy az erre szakosodott üzletek a leendő tulajdonos igényei és pénztárcája alapján, ezért ezekről a biciklikről nehéz általános jellemzést adni. Áruk 150 ezer forinttól a csillagos égig terjed, a profi versenyzőkön kívül a lelkes amatőrök vásárolják.

 


 

 

Mi tartozik a tartozékok közé?

A kerékpár legfontosabb, a KRESZ szerint is kötelező kiegészítő alkatrésze a lámpa, amely elöl fehér, hátul piros fényt ad. A korábbi dinamós modelleket mára szinte teljesen kiszorították az elemmel működő LED-es lámpák, amelyek nem befolyásolják a sebességet és megbízhatóbbak is. Hasznos a kulacstartó, a kulacs, a lakat, a csengő, a szerszámkészlet, a pumpa is, nem létszükséglet, de jó, ha van kilométeróra, letámasztó és gumijavító-készlet is nálunk, utóbbi különösen hosszabb utak esetén ajánlatos. Szakemberek szerint a bicikli működését közvetlenül befolyásoló alkatrészeket mindenképpen kerékpár-szaküzletben tanácsos beszerezni, ugyanakkor a Kosár Magazin tapasztalata szerint számos kiegészítő és pótalkatrész igen jó minőségben és kedvező áron megvásárolható a hipermarketekben is.

 

 

Mire figyeljünk a vásárlásnál?

Váz: A jó váz masszív, de könnyű szerkezetű, például alumínium. A kidolgozás minőségéről meggyőződhetünk, ha megvizsgáljuk a hegesztések folyamatosságát és sérülésmentességét. Az igényes vázaknál, a hosszanti rudak kormányrúdba való csatlakozásánál, alul a hegesztésnél van egy kis vájat a feszültség elvezetése céljából. A fizikai tulajdonságok mellett fontos, hogy választásnál a saját paramétereinket is figyelembe vegyük. Egy átlagos magasságú felnőttnek 18-as vázméret kell. A méret a jobb biciklik vázán fel van tüntetve. A megfelelő méretet úgy is leellenőrizhetjük, hogy egyszerűen két lábunk közé vesszük a biciklit. Ha így meg tudunk állni a két talpunkon, akkor a váz semmiképpen sem nagy.

Fékek: Mielőtt megvásároljuk a biciklit, feltétlenül próbáljuk ki a fékeket úgy, hogy húzzuk be teljesen, majd próbáljuk meg így elmozdítani a gépet.

Tengelyek: A modern kerékpárokon az első és a hátsó tengely is gyorszáras, ami azt jelenti, hogy a kerekeket egy mozdulattal, szerszám nélkül le lehet venni a vázról. Ez az egyszerűség ugyanakkor azt is jelenti, hogy nem elég a biciklinek csak a kerekét lelakatolni, hanem mindenképpen rögzítsük a vázat is egy elmozdíthatatlan tárgyhoz.

A hátsó tengellyel kapcsolatos másik fontos kritérium az úgynevezett kazettás szerkezet, amely jóval hosszabb élettartamot szavatol a bicikli hátsó részének. Ezt felirat hirdetheti például a legnagyobb fogaskerék mögött található műanyag korongon, de az is kazettás szerkezetre utal, ha a váz és a legkisebb fogaskerék között keskeny a hely, és oda benézve egy anyacsavart látunk.

Teleszkóp: Ez a divatos alkatrész különleges, vagány külsőt kölcsönöz a biciklinek, de nem árt tudni, hogy a hátsó teleszkópnak a hétköznapi használatban nem sok haszna van, sőt a hegyi kerékpárosok is könnyen lemondanak róla. A jó minőségű első teleszkóp a városi hepehupákon, kátyúkon jól jöhet, megkíméli a könyökízületeket is. A teleszkóp minőségét kipróbálhatjuk, ha egyszerűen ránehezedünk a kormányra. Ha a teleszkóp nem nyomódik össze, akkor testsúlyunknak megfelelően állítani kell rajta, ami azonban csak a jobb minőségű teleszkópoknál lehetséges. Érdemes szabad szemmel is megvizsgálni a teleszkóp hegesztését, megmunkálását, amelyből szintén lehet következtetni a minőségre.

 

Gábor Éva
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe

Nincs kép