hídlap.net

A „nemzeti olvasottság kutatás” legújabb, tavalyi évre vonatkozó számai arról szólnak, hogy Magyarországon hányan olvasnak naponta, hetente, havonta újságot, és főleg, melyiket. Az eredmény ugyan nem meglepő, de valahol mégis még mindig elgondolkodtató. A felmérés szerint tovább folytatódik az a trend, hogy egyre kevesebb papírformátumú, offline sajtóterméket fogyasztunk. Ennek oka egyrészt a világhálóról is elérhető fontos és érdekes hírek kínálata, illetve maga a technika, mely egyre frappírozottabban juttatja el a fogyasztóhoz a „nagyvilágot” s annak friss híreit, például ma már egy bankkártya méretű okostelefon segítségével. A mobilszolgáltatók mindegyikénél vannak olyan számlacsomagok, melyekben eleve benne van annyi adatforgalmi mennyiség, mely nem jelent plusz költséget a fogyasztó számára, aki mondjuk naponta telefonján csatlakozik az internetre és ott olvas bele a legismertebb napilapok, magazinok, hírportálok online oldalaiba, illetve olvassa el e-mailjeit. Ezen logikus folyamatok mellett már kevésbé logikus, vagy elsőre érthető trend, hogy a magyarok 2011-ben nem a sorsukat leginkább meghatározó közéleti, politikai híreket, hanem inkább az átlagember életétől leginkább eltérő, bulvár- avagy celebmédia által kínált orgánumokat vásárolja. A papír alapú sajtótermékek között a Blikk vezet, ezt a bulvár sajtóterméket 2011-ben naponta 1,04 millióan (!) olvasták el. Ebben a kategóriában őt követi a Bors, melyet napi 343 ezren. Az előbb említett olvasói szokásváltozás ezután szemléletes igazán, amikor kiderül, hogy a Népszabadságot csupán 222 ezren olvasták el tavaly naponta. Ezek után már nem meglepő, hogy a „Népszabi”-nál jóval szárazabb Napi Gazdaság 32 ezer, a Világgazdaságnak pedig 29 ezer olvasója volt naponta. A sport egy fontos szegmens, erre utal, hogy a Nemzeti Sportot 2011-ben 261 ezren lapozták fel nap, mint nap. A hetilapok között – valamilyen oknál fogva ezt is belevették a sajtótermékek sorába – az ingyenes Szuperinfó vezet, mely 2,5 millióan olvasták, de itt talán érdemes hozzátenni, hogy ezt a kiadványt házhoz viszik a terjesztők, természetesen szintén ingyen. A hetilapok között kiemelkedő olvasottsági számot produkált a Story Magazin, mely 930 ezer olvasóval dicsekedhetett az elmúlt esztendőben hétről-hétre. Ismerve a magyarok betegségekhez fűződő lelki (v)iszonyát nem meglepő, hogy a havilapok között a Patika Magazin vezetett tavaly a 729 ezres számával. Kétszázezer fölötti olvasottsággal büszkélkedhetett még a Lakáskúltúra és a Szép Házak sajtótermék, mely adat ugyancsak sokat elárul a hazai lakosság érdeklődési, kötődési köréről.

Mindent összevetve eme kisebb adatköteg arról árulkodik nekem, hogy a politikai, közéleti tudatformálás a korábbi évtizedekben megszokott módon már nem folytatható. Számomra úgy tűnik, a magyar újságolvasók egy jelentős része nem aszerint olvas nyomtatott sajtót, hogy miről olvas, hanem, hogy azt hogyan tálalják számára, illetve, hogy a súlyosabb témák mellett feltétlenül legyen sok olyan hír, riport is, melyeknek ugyan vajmi kevés köze van az átlagember életéhez, de pont annak mégis komoly szórakozási lehetőséget nyújt az elolvasás idejére. Az, hogy miért jó olyan információkkal tömni a fejünket, melyeknek a gyakorlatban semmilyen hasznát nem vesszük, és miért jó az élet veretes részeiről egyre kevesebb cikkeket olvasni, nem tudom. E tekintetben is úgy tűnik, hogy a technikai előretörés a mérvadó – ahogy egyre több generáció fedezi fel magának, hogy interneten jusson hozzá a hírekhez, információkhoz, úgy satnyul a papír alapú termékek fogyasztása. Persze ez nagyon is érthető egy olyan korban, amikor a vizuális kultúra nagyobb jelentőséget kap, mint az olvasáson alapuló tudás illetve kultúra. A mobiltelefonokon könnyedén elérhető világhálón böngészve – az offline-nal ellentétben – nemcsak írások és fotók találhatók, de az adott témához kapcsolódó képgalériák, videófelvételek, s ami az internetes közlésformák egyik legnagyobb ágyújának számít: az interaktív fórumozások, kommenteléek, amikor ugye maga az olvasó is hozzászólhat a cikkekhez, riportokhoz, sőt, fotókat és kisfilmeket is felrakhat a cikkek mellé. A bárki által percek alatt létrehozható blogokról, honlapokról, közösségi oldalakon való felületekről pedig már ne is beszéljünk. Az egy másik történet...