hídlap.net

Ételed az életed!

Az elfogyasztott táplálék minősége és az élelmiszerek összetevői jelentősen befolyásolják egészségünket. Manapság, amikor minden, így az élelmiszerek is hatalmas választékban kínálkoznak a polcokon, különösen fontos a tudatos vásárlás szerepe, ezen belül is a termékek összetevőinek, illetve szavatossági idejének ismerete. Egy 2007-ben készült felmérés szerint a hazai vásárlók 77 százaléka szokta megvizsgálni az élelmiszerek szavatossági idejét, de csak 53 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a vásárolt termékek összetevőit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Állami Nyomda megbízásából, márciusban végzett reprezentatív kérdőíves felmérése a körültekintő vásárlói magatartás mellett azokra a kérdésekre is kereste a választ, hogy a fogyasztók szerint mennyire hitelesek a termékeken feltüntetett információk, milyen személyes tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a téren, mennyire bíznak az egyes áruféleségekben, mely üzlettípusokban fordulnak elő leggyakrabban problémák, és kit tartanak felelősnek, ha a címkéken található adatok nem igazak.

Lehet hinni a címkének?

A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy a vevők mennyire érzik magukat érintettnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. Kiderült, hogy a magyarok egyáltalán nem közömbösek a téma iránt. A fogyasztók egynegyede szkeptikus a csomagoláson látható információk hitelességével kapcsolatban, 17 százalékuk véli úgy, hogy gyakran szerepelnek valótlan információk a termékeken, míg 7 százalék egyáltalán nem hisz a címkéknek. 70 százalékuk többnyire megbízik az adatokban, és mindössze 6 százalékuk hiszi el feltétel nélkül a feltüntetett tudnivalókat. A válaszadók állásfoglalása és jövedelmi viszonya között párhuzam mutatkozott: a címkék információit elfogadók nagyobb nettó jövedelemmel rendelkeznek, mint a szkeptikusok. Ennek oka az is lehet, hogy a nagyobb, élelmiszerre költhető jövedelemmel rendelkező családok megengedhetik maguknak az igényesebb termékek vásárlását, a kevesebbet kereső háztartások viszont a kevésbé igényes termékeket választják, amelyek között gyakrabban fordul elő minőségi hiba. A válaszadók korának elemzése során az derült ki, hogy az idősek szkeptikusabbak a címke valóságtartalmát illetően, amelynek oka az előbbihez hasonlóan a nagyobb árérzékenység lehet.

Vettél-e már romlott ételt?

A válaszadók személyes tapasztalataiból az derült ki, hogy 66 százalékuk vásárolt már valaha olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. Az elmúlt egy évben a megkérdezettek 4 százaléka ötnél többször, 31 százalékuk ötnél kevesebbszer ugyan, de tapasztalt hasonlót. Szintén egyharmad volt azok aránya, akik korábban vásároltak ilyen terméket, 34 százalékuk viszont még sosem találkozott hasonló problémával.

Hol nagyobb a biztonság?

A vásárlók állításai alapján romlott vagy hamis információkkal ellátott élelmiszerek Észak- és Dél-Alföldön fordulnak elő leginkább, míg a Dunántúlon és Észak-Magyarországon valamivel ritkábbak az ilyen esetek. Budapesten az országos átlaghoz hasonló arányban fordulnak elő problémás termékek. A kisebb településeken tapasztalják a legkevesebb problémát, a városokban ennél kedvezőtlenebb a helyzet, leggyakrabban pedig a megyeszékhelyeken adnak el rossz minőségű vagy helytelen vevői tájékoztatást nyújtó termékeket.

Miben bízhatunk leginkább?

A különböző terméktípusok veszélyeztetettségével kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy a hazai fogyasztók a hűtést igénylő árufajták esetében tartanak leginkább a hamisítástól és a valótlan információktól. A válaszadók 78 százaléka a húsáruk körében véli legjellemzőbbnek az adatok hamisítását, de 60 százalék feletti az arány a tejtermékeket és tejkészítményeket, illetve a mélyhűtött termékeket illetően is. Az üzlettípusok élelmiszerbiztonságával kapcsolatban megállapítható, hogy a fogyasztók leginkább a kisboltokban bíznak: a hazai vásárlók 86 százaléka mindig vagy általában megbízhatónak tartja az itt kapható termékeket. Sokkal kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontáruházak megítélése: a vevők egyharmada megbízhatatlannak ítéli meg az itt árusított termékeket. A fogyasztók 89 százaléka szerint aggályos a „kínai” vagy „lengyel” típusú piacokon vásárolni, viszont a hagyományos piacok megítélése egészen jó: a hazaiak 24 százaléka teljesen megbízik az itt vásárolt élelmiszerekben.

Ki felel a biztonságért?

A termékeken feltüntetett információk felelősségi viszonyaival kapcsolatban igencsak megosztottak a fogyasztók. A nemzetközi és hazai jogszabályok szerint az élelmiszerek minőségéért elsődlegesen a gyártó a felelős, de ez bizonyos mértékig továbbhárul a forgalmazóra. A biztonságos élelmiszer előállítása után a forgalmazó felelőssége, hogy az továbbra is biztonságos maradjon, és károsodás nélkül jusson el a fogyasztóhoz. A megosztott felelősség azzal is jár, hogy a gyakorlatban nem könnyű megállapítani, vajon az esetleges egészségkárosodást a gyártó vagy a forgalmazó hibája okozta-e? A bizonytalanság jól tükröződött a hazai lakosság véleményében is, hiszen a válaszadók 8 százaléka nem foglalt állást a kérdésben, 38 százalékuk nem adott határozott választ, de ezen belül 20 százalék inkább a gyártókat tartja felelősnek, 18 százalék szerint viszont a felelősség inkább a forgalmazókat terheli. Összességében 49 százalék a gyártókat teszi felelőssé, 43 százalék pedig a forgalmazókat.