hídlap.net

A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület szervezésében már tizenhét éve emlékeznek Esztergomban Becket Szent Tamásra és a tizenkettedik századig visszanyúló angol és magyar egyházi kapcsolatokra. A királyi várban megtartott emlékülésen Kápolnai Dezső, a Rudnay egyesület elnöke köszöntötte a nagyszámú hallgatóságot és a meghívott vendégeket, köztük Deutsch Tamás EP.képviselőt, Greg Dorey-t az Egyesült Királyság nagykövetét, Paskai László bíboros, nyugalmazott érseket, Németh Lászlót, a római Pápai Magyar Intézet rektorát, Járai Zsigmondot, a MNB volt elnökét, Hernádi Zsoltot, a MOL elnökét, Kun Miklós történészt és Esztergom város vezetőit.

Az egyházak védelmében

Kápolnai Dezső beszédében kitért Becket Szent Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek kapcsolatára, akik a párizsi egyetemen ismerték meg egymást és életútjuk során is hasonló helyzetben kellett helytállniuk az egyház önállóságáért a királyi hatalommal szemben. Becket Szent Tamás Canterbury érsekeként keményen védte az egyház jogait II. Henrik király központosító hatalmi törekvéseivel szemben, az egyre jobban elmérgesedő kapcsolat végül odáig vezetett, hogy az oltár előtt ima közben gyilkolták meg. Az egyház rövid időn belül a szentek sorába emelte Becket Szent Tamást és Európában elsőként Esztergomban vezették be tiszteletét. Jób érsek a Szent Tamás-hegyen prépostságot alapított emlékezetére. Kápolnai Dezsőt követően Kiss-Rigó László püspök, a Rudnay Sándor Alapítvány elnöke az esztergomi megemlékezések huszadik századi történetéről szólt. Mint mondta, Esztergomban már az 1960-as évek végén a városból elszármazottak budapesti Lánchídi köre tartott zártkörű megemlékezéseket, majd 1978-ban Lékai László bíboros, esztergomi érsek ezt az angol követséggel együtt hivatalossá tette. A Bazilikában vesperáson emlékeztek a szentre. A rendszerváltás után 1993-ban kezdődtek ismét megemlékezések a Rudnay egyesület kezdeményezésére.

Tanuljunk a történelemből!

A köszöntőket követően az emlékünnepség első előadását Greg Dorey nagykövet tartotta arról, mire tanít minket Becket Szent Tamás története. Vajon jól hasznosítjuk–e a történelemből tanultakat? – tette fel a kérdést a nagykövet. „Becket Tamás története elsőként a középkori Európában létező kapcsolatokat juttatja eszünkbe. Akkoriban a királyi udvarok, egyházi és oktatási intézmények révén számos olyan szoros kapcsolat alakult ki Európa országai között, melyek modern formában való újrateremtése évszázadokba telt. II. Henrik király érdeme a jogállamiság megteremtése volt és ezen érdek mentén próbálta az egyházat is uralma alá vonni, amellyel szemben szállt síkra Canterbury érseke. A Gyilkoság a székesegyházban című, Becket Tamás történetét feldolgozó színmű egy történelmi pillanatot ragad meg és az állami érdeket előtérbe helyező rossz döntésről szól. Jó ügy érdekében elkövetett rossz cselekedet volt a gyilkosság. Legfontosabb tanulsága számunkra az, hogy mennyire fontos ellenállni a korrupciónak és megvédeni mindazt, amiben hiszünk. Becket Szent Tamást többek között ezért övezi nagy tisztelet évszázadok óta. Erkölcsi kihívásokkal napjainkban is nemegyszer szembetalálkozunk és nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember ellenálljon a kísértéseknek és ebben állhat előttünk példaként Becket Szent Tamás története” – mondta Greg Dorey.

Szabad Európa

Szabad Európa című előadását Deutsch Tamás EP-képviselő egy érdekes álomképpel kezdte. „Vajon milyen lett volna, ha már a 12. században is létezett volna internet és a hírek között arról olvashattak volna a vértanú áldozat hozzátartozói, hogy a rendszerváltás után húsz évvel kitüntetésre terjesztenek fel egy adott ország nagyszerű forradalmának leverése után embereket halálba küldő vérbírót, név szerint Mátyás Miklós nyugalmazott hadbírót. Vajon milyen helyzetben lenne a 12. századi Magyarország, ha fegyverrel kéne védeni az országot, és egy ilyen, állítólag tévesen közreadott hírt a kormányzati hírportálon három hónapig nem vesznek észre?” – mondta a képviselő. Deutsch Tamás előadásában kifejtette: amikor életünk nagy döntése előtt állunk mi európaiak, gondolatainkban nagyon közel állunk egymáshoz. A kommunizmus nagyon sok hibát követett el Európában és a világ más országaiban, a történelmi múlt megsemmisítésével és az emberek tömeges meggyilkolásával. A kommunizmus öröksége a hiány, amely emberek életének képletesen és szó szerinti értelemben vett elrablását, tönkretételét, szabadságtól való megfosztását jelenti. Európaiak millióinak volt ez a sorsa a huszadik század első felében. „Tavaly, a berlini fal ledöntésének évfordulóján emlékeztek arra a csodára, amely húsz éve történt Európa középső és keleti felén, ahol az emberek ki tudták vívni a szabadságukat. Mivel a huszadik század első felében először volt kommunizmus Európában, a húsz esztendővel ezelőtt a berlini fal ledöntésével történt csoda után először van most Európában posztkommunizmus. Mivel nem szerezhetünk tapasztalatokat korábbi posztkommunizmusról, ezért a probléma megoldásával nekünk magunknak kell a szabadság kivívása után a posztkommunizmus nehézségeivel szembenézni”– idézte előadásában a képviselő Vaclav Havel, korábbi cseh államfő Európai Parlamentben elhangzott gondolatait. „A posztkommunizmus Európa közös problémája. Nem az újonnan csatlakozott közép-európai országokkal kapott helyet az unióban a posztkommunizmus. Már 2004 előtt a posztkommunizmus éveit élte Európa. Ahogy Tőkés László annak idején ledöntötte a hallgatás falát, most nekünk is közösen kell arról gondolkodnunk, hogyan tudunk Európa posztkommunista szakaszának véget vetni. Ehhez szembe kell néznünk azzal, hogy a posztkommunizmusban tovább él a kettős mérce, komoly vita folyik arról, hogy lehet-e a nácizmus és a kommunizmus bűneit egy lapon emlegetni és nem arról van-e szó, hogy a nácizmus, a holokauszt bűneit akarja negativizálni. A posztkommunizmus jellemzője az is, hogy a nyugat-európai baloldal éveken át próbálta igazolni az igazolhatatlant és ez a lelkiismeret-furdalás az Európai Parlament baloldali képviselőinek a megnyilatkozásaira is jellemző. Václav Havel azt mondta, úgy gondol Európára hazájaként, hogy Európa az összes haza hazája és mindannyian először a saját hazánknak vagyunk polgárai és ezen keresztül vagyunk Európa polgárai. Minden nap tennünk kell a kivívott szabadság megőrzéséért, hogy a posztkommunizmus korszaka lezáruljon és igazán szabad Európában éljünk”. – zárta szavait a politikus.

Az első város

Az előadások után Esztergom város nevében hangzottak el üdvözlő szavak, Meggyes Tamás polgármester (Fidesz) köszöntőjét Knapp János Pál alpolgármester tolmácsolta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az esztergomiak büszkék lehetnek arra, hogy Európában nem egy esetben első helyen áll városuk. Szent István király Esztergomban alapította országunkat és párválasztásával is azt üzente az akkori Európának, hogy ez az ország méltó része a közösségnek. „A történelem során Európa védőbástyái voltunk a tatár és török támadásokkal szemben. Büszkék lehetünk arra is, hogy 2000-ben az országban elsőként Esztergomban alakult eurorégiós szövetség Párkánnyal együttműködve. Az Ister-Granum Eurorégió 2008-ban Európában elsőként kapta meg az EGTC címet, pedig ezért sok országban működő eurorégió is évek óta dolgozott. Büszkék lehetünk arra is, hogy Meggyes Tamás polgármester és Pálfi István képviselő Héthatár Szövetség címen elsőként szervezett határokon átnyúló szövetséget. Büszkék lehetünk arra is, hogy az Ister-Granum Eurorégió kétszázezres közösségének fele nem magyar nyelvű, mégis egységet tud alkotni. Büszkék lehetünk arra is, hogy tudatosan alakította Esztergom testvérvárosi kapcsolatait, például Szent Adalbert és az egyházi kapcsolat is összeköti Esztergomot a lengyel Gnieznóval, Becket Szent Tamás Canterbury-vel vagy Mindszenty József Mátriazellel, a Duna pedig Éhingent, Maintalt, Bamberget, Párkányt és Esztergomot köti össze. Büszkék lehetünk arra, hogy ennek a nagy európai hazának méltó polgárai lehetünk – zárta szavaival az emlékülést az alpolgármester.