Az „esztergomi zodiákusok” históriája

Esztergom felfedezése, avagy a hely története

2009-03-01 11:06:00
Helytörténeti rovatunk lelkes olvasói már megszokhatták, hogy e hasábokon nemcsak a történelem tanúiként álló szép, esztergomi épületekről vallunk, de az e városban fellelhető művészeti kincsek fényét is megcsillogtatjuk históriájukon keresztül. A város idén 70 éves alkotója, Kaposi Endre festő cikkét felidézve, egy negyven évvel ezelőtt Esztergomban működő művészeti közösség históriáját mutatjuk be olvasóinknak.

Volt egyszer egy Zodiákus Klub (Esztergom, 1968 – 1982)

 

Az esztergomi „Sigillum” művészcsoport a város fiatal képző- és iparművészeinek szakmai szervezeteként jött létre 1968-ban. A csoport 1970 decemberében szerződést kötött a Komárom megyei Tanács Tervező Irodájával – Homor Kálmán igazgató kezdeményezésére – egy közös klub működtetésére. A klubot az iroda (Esztergom, Jókai Mór utca 8.) legnagyobb termében, a földszinten alakították ki és a Zodiákus nevet kapta. Az elnevezés a humanista tudományokat és művészeket pártoló Vitéz János érseknek az esztergomi várban létesített stúdiójára, pontosabban a stúdió egykori boltozatának freskó-ábrázolására utalt, de jelezni kívánta a klub világra való nyitottságát is.

A klub működési rendje időszakos kiállítások megrendezését is lehetővé tette. A kiállítás-szervezés lelke és motorja az 1994-ben elhunyt Mucsi András művészettörténész volt, aki a „Sigillum” csoport „pártoló tagjaként” a fiatal művészekkel amúgy is szoros kapcsolatban állt. Elsősorban az ő lelkes és hozzáértő munkájának köszönhető, hogy a klub működése alatt több, mint harminc tárlat valósult meg, jelentős mértékben gazdagítva a város kulturális életét. A kiállítási program 1971-ben fotomontázsaim bemutatásával indult, amit Szentessy László és Prunkl János tárlata követett. Márciusban került sor Lossonczy Tamás kiállítására, közvetlenül a mester „visszatérését” jelentő budapesti bemutatkozása után. A neves művész Martsa Alajos régi barátjaként fogadta el meghívásunkat és a megnyitón személyesen is megjelent. Júliusban Angela Borgers belga festőművésznő tárlatát fogadtuk a klubban, augusztusban pedig Dévényi Iván Czóbel-gyűjteményének kiállítására került sor.

Esztergomban ez volt az első önálló Czóbel-kiállítás, tisztelgésként az akkor 88 esztendős mester előtt. Szeptemberben Süttő Ferenc kerámia-kiállítása nyílt meg, decemberben pedig Borsos Miklós Babits Jónás könyve című művéhez készített 43 illusztrációját állítottuk ki. A neves szobrász kézírással két példányban lemásolta a művet, az egyik példányhoz vonalas tollrajzokkal, a másikhoz foltszerű ecsetrajzokkal készített illusztrációkat. A tárlaton ezeken a napokon kívül szerepeltek még a mester esztergomi Babits-domborművének 1:1-es kartonja, valamint a dombormű legszebb részét jelentő Jónás-fej önálló bronz példánya. A megnyitón jelenlévő Borsos Miklós a terem egyik szabad pillérére tussal és ecsettel egy kompozíciót is improvizált.

Az 1972-es év kiállítási programjából Barcsai Tibor, Papp Albert és Vincze László tárlatán kívül Móser Zoltán fotókiállítása, valamint Bozsó János festő és Pálfy Gusztáv szobrász közös bemutatkozása is szerepelt. Szeptemberben nyílt meg Szántó Piroska kiállítása, melyen a szombathelyi zeneiskola számára készített Cantata profana-gobelin színes kartonja is szerepelt. Az év kiemelkedő művészeti eseménye volt Miháltz Pál festőművész tárlata. A mester először 1970-ben töltött rövidebb időt Esztergomban, majd 1971-ben egy egész hónapig itt tartózkodott. Ennek köszönhető, hogy tárlatán hét esztergomi témájú festmény is szerepelt.

1973-ban az első kiállítás Magyarász Imre emlékének szenteltük. Az előző évben elhunyt művész 1905-ben Esztergomban született és művészeti tanulmányai végeztével egy ideig itt volt rajztanár. Életművének mintegy 400 darabját – olaj- és lakkfestményeket, kollázsokat és grafikákat – végrendeletében a Keresztény Múzeumra hagyta. Ez az emlékkiállítás volt az első – és tudomásom szerint mindmáig egyetlen – önálló esztergomi kiállítása. Májusban Lengyel Lajos szociofotóiból és fotografikáiból rendeztünk kiállítást, majd Martsa István szobrászművész tárlatára került sor Féja Géza emlékezetes megnyitójával. Mivel pedig ez az esztendő Esztergom millenniumi éve volt, a helyi művészek ünnepi kiállítással tisztelegtek az ezer éves város előtt.

Szeptemberben Budapest II. kerületének művészei (Bor Pál, Farkas György, Frank Frigyes, Halai István, Mészáros Mihály) szerepeltek a klubban, októberben pedig Bajor Ágost esztergomi festőművész emlékkiállítását rendeztük meg, sajnos egyre romló gazdasági feltételek miatt – a művész rangjához korántsem méltó installációval. A pénzügyi feltételek romlása mellett a helyi kulturális irányítás éves kiállítási tervekben gondolkodó szemlélete is nehezítette a munkát, így 1974-től a tárlatok száma látványosan csökkent. Ebben az évben mindössze három tárlatra került sor. Az első a „Sigillum” csoport (Barcsai Tibor, Bárdos Annamária, Kaposi Endre, Kókay Krisztina, Süttő Ferenc, Székely Ildikó, Szentessy László és Prunkl János) kiállítása volt. A második Barta István festőművész tárlata, a harmadik pedig rajzaim bemutatása volt. 1975. március 15-én Barcsay Jenő festőművész nyitotta meg a „Medgyessy-rajzok az esztergomi magángyűjteményekben” című kiállítást, hatalmas érdeklődés mellett. Ez év tavaszán került sor Kolozsvári G. Miklós festő és Sebestyén Sándor szobrász közös tárlatára is. Ezt követően már egyre ritkultak a kiállítások. A következő – 1976 októberében – Havas Sándor, fiatalon elhunyt esztergomi textilművész emlékkiállítása volt, s ezután csak 1980 novemberében és decemberében volt egy-egy tárlat Krajcsovics Éva festőművész és Tímár Zsuzsa fazekas munkáiból. 1981 áprilisában Szentessy László Carmina Burana-illusztrációi kerültek bemutatásra, szeptemberben pedig Korniss Péter Múltidőben című fotókiállítását nyitotta meg Tornai József. A tárlat katalógusához Csoóri Sándor írt előszót. 1982 áprilisában Balla András szervezésében nyílt meg a klubban Plohn József Arcok a múltból című, 1848-as honvédportrékat bemutató kiállítása. Ez a megrendítően szép tárlat volt a klub hattyúdala. Jó, hogy egy szolid katalógus ennek emlékét is megőrizhette.

A Zodiákus Klub tevékenysége és kiállításai egy nehéz, de érdekes korban alapvetően befolyásolták a város szellemi életét. E tizennégy éves működést kívántuk felidézni e rövid összefoglalóval, a közölt képekkel és idézetekkel. Akik benne voltak, részesei voltak, bizonyára szívesen emlékeznek a programokra, de talán a kutatók s a művészettörténet számára is érdemes rögzíteni ebben a formában e kiállítások megrendezését. Kaposi Endre – Limes művészeti szemle, 2003

Közreadta: Pöltl Zoltán
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe