hídlap.net

A gazdasági válság közepette - különösen idehaza - kínkeserves munkává vált az autóeladás. A szalonok panganak, ritka lett a vevő, mint a fehér holló, a racionálisan gondolkodók többsége elhalasztotta az autócserét. De mit tegyen az, akinek a munkájához elengedhetetlenül szükséges egy autó, mert mondjuk az előző kisáruszállító „túlfutotta" magát, fenntartása többe kerül, mint egy új havi törlesztőrészlete? Ilyen esetben nem sok lehetőség marad, hiszen a szűkülő piacon öngyilkossággal egyenlő, ha a lerobbant autó miatt késve, akadozva teljesít az áruszállító. Marad az autócsere, csakhogy valószínűleg a korábbinál sokkal racionálisabb alapon, hiszen a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem engedhető meg, hogy bármiféle emóciók befolyásolják a döntést.

A cél tehát a lehető legkedvezőbb áron a lehető legfunkcionálisabb jármű megtalálása, amely esetében a bőrrel bevont kormány, vagy éppen a digitális klíma, MP 3-as rádió helyett fontosabb a kiemelkedő ár-érték arány és a teherbíróképesség, a raktér mérete.

Az a vásárló, aki a fentiek alapján dönt új kishaszongépjármű vásárlása mellett, előbb-utóbb biztos hogy eljut a FIAT Doblo Cargo-ig, amely számos szempontból a kategória rekordere. Az elképesztően sok változatban készülő FIAT esetében a belső hossz elérheti a 2,17 méteres belső hosszt, 1,23 méter széles a kerékdobok között, a raktér 3,4-4,2 köbméteres, a hasznos teherbírás pedig kiviteltől függően 750 és 1000 kilogramm között változik.

A raktér két nagyméretű, szimmetrikusan oldalra nyíló hátsó ajtón keresztül közelíthető meg. Ezek egyenként 123 centi szélesek. Pontosan a kerékív szélességéig nyílnak, magasságuk pedig 125 (normál kivitel) vagy 146 (emelt tetős kivitel) centiméter. Emellett két bőségesen méretezett oldalsó tolóajtó (70 x 117 centi) is rendelhető, tesztautónk esetében csak a jobb oldalon volt ajtó.

Tesztautónk a legkisebb Doblo Cargo volt, már ha lehet így fogalmazni, hiszen elődjéhez képest rengeteget nőtt a FIAT kishaszongépjárműve, ezt érzékelteti, hogy elöl simán elfért volna három ülés is. A tesztelt változat gyakorlatilag semmi felesleges extrát nem tartalmazott, ugyanakkor nem igazán panaszkodhat az, aki a mindennapjait egy Doblo Cargo-ban tölti. A tükrök és az ablakok ugyan manuálisan mozgathatóak, de természetesen alapáron jár a klíma, a szervó és a légzsákok. Az utasteret fémlemez választja el a rakománytól, így le kell mondanunk a középső visszapillantóról, cserébe az osztott, nagyméretű oldalsó tükrökkel manőverezhetünk - egy tolatóradar hasznos segítség lehet a mindennapokban. A tolatáson kívül minden egyéb manőver „személyautós", semmilyen különleges előképzettséget nem követel a sofőrtől a FIAT.

Az autó dinamikájára sem lehet panasz, a tesztpéldányt a sokat dícsért 1,3 literes, 90 lóerős Multijet II dízelmotor mozgatta. A változó geometriájú turbóval ellátott erőforrás a teljes fordulatszám-tartományban optimális feltöltést szavatol: a motor jelenlegi, 75 lóerős kiviteléhez képest 15 lóerővel erősebb (+20%), maximális, 200 Nm (+5%) forgatónyomatékát pedig már 1500/perc fordulatszámon leadja. Sajnos arra nem volt mód, hogy a maximálisan lehetséges 750 kilogrammnyi rakománnyal kipróbáljam, de két utassal nagyon fürgén mozog a Doblo Cargo, amely 6,5 liter körüli fogyasztást produkált a főképp városi tesz alatt úgy, hogy szinte „nullkilométeresen" vehettem át a tesztautót.

S hogy mindezt mennyiért kínálja a FIAT? Meglepően olcsón, az importőr honlapján található árlista szerint a tesztelt példánnyal gyakorlatilag megegyező autó kevesebb mint 2,5 millió forintért a miénk lehet, de az 1,9-es Multijettel kínált, Maxi kivitel is csak pár százezer forinttal kerül többe.