hídlap.net

Az importőrök többsége igyekszik úgy összeállítani a tesztparkját, hogy a lehető legjobban felszerelt, extrákkal telizsúfolt autók kerüljenek az újságírókhoz. Ez egyrészt jó, hiszen kiderül, hogy már a legalacsonyabb szegmensben is mennyi mindent kérhetünk – felárért – az adott modellhez.

Másrészt viszont nem túl szerencsés, több okból sem. Az első és legfontosabb, hogy a létező összes extrával szerelt modell gyakorlatilag csak annyira életszerű, mint az akciókban szereplő, kibelezett belépőmodellek: ilyenekkel jobbára csak a katalógusokban találkozunk. Egy kisautó esetében például ha minden elérhető pluszt belerakatunk, horribilis összeg szerepel majd az árcímkén, amelyből egy kategóriával feljebb is kapnánk autót.

Nem szerencsések az ilyen tesztautók azért sem, mert a sok extra, számtalan kütyü, elfedi a valóságot: a bőrrel bevont kormány, automata klíma, ülésfűtés fényében nem is tűnik olyan nagy hiányosságnak a térdet nyomó középkonzol, a komplett óvodáscsoportot kitakaró A-oszlop, a műszerfal alján rosszul eldolgozott, sorjás műanyag. A gond csak az, hogy a legtöbb vásárló csak néhány, ma már szinte kötelező extráért hajlandó fizetni, így gyorsan megütik a szemet a hiányosságok. A hosszú bevezetőre azért volt szükség, mert végre-valahára sikerült olyan tesztautót kapnunk, amely az átlagos magyart vevői elvárásokat tükrözi, ráadásul nem egy felső-középkategóriás autóról van szó, hanem az alsó kategóriában versenyző Hyundai i20-ról. Nézzük tehát, hogy mit kap a pénzéért a vásárló. Az i20-as az 1,2-es benzines motorral járt nálunk, extralistája rövid, gyakorlatilag nincs is, hiszen a nem létező (olyannyira, hogy a Hyundai honlapján leírása ugyan van, de ára nincs) beugró modellt követő szint minden áhított extrát tartalmaz.

A felmérések szerint ezek pontosan azok a tartozékok, amelyeket az átlagvevő kér ebben a kategóriában. Fentieken kívül alapból is sokat kínál az i20: manuális klíma, gyári első légzsákok, oldal- és függönylégzsák, ABS, indításgátló, állítható magasságú és mélységű kormányoszlop, állítható magasságú vezetőülés, elektromos ablakemelők elöl. A Hyundai-nál úgy tűnik, nagyon alaposan tanulmányozták az európai igényeket, a cégcsoport elmúlt években megjelenő modelljeit nézve pedig elmondható, hogy jót tett a koreaiaknak, hogy a tervezés mellett a gyártás is az öreg kontinensre került. Az így felszerelt autónk ára 3 199 000 Ft, egyedül a metálfényért kell további 95 ezret kifizetnünk, cserébe viszont elkönyvelhetjük, hogy 5 év kilométer-korlátozás nélküli garanciát is kapunk az autóhoz. Azt hiszem, azt nem kell nagyon ecsetelni, hogy a fenti felszereltségű autóra miért nem tudunk igazán rosszat mondani, hiszen bár nem rekord olcsó, de kimagaslóan jó ár-érték arányú, és ez a magyar piacon nagyon fontos, ha nem éppen elsődleges szempont. Persze az sem árt, ha vezetés közben is elégedettek vagyunk, és aki a családi autót látja benne, az nem fog csalódni. A kis motor éppen elegendő a városi és országúti közlekedéshez, a rugózás kényelmesre hangolt – és ennyi. Vezetési élményt senki ne ettől az autótól várjon, semmi különöset nem nyújt: nem leszünk vele a szerpentinek királya, cserébe remekül tudunk manőverezni a parkolókban.

Nem fogunk hosszú kamionsorokat előzni országúton, autópályán pedig többet haladunk majd a külső sávban, cserébe viszont jól elboldogulunk a városi forgalomban, és nem kell vagyonokat otthagyni a kúton. A teszthét alatt gyakorlatilag csak a szélérzékenységét róhatjuk fel: erős oldalszélben, nagyobb tempónál az átlagosnál érzékenyebben viselkedett a kis Hyundai.

Adatok:

Motor: 1248 cm3, teljesítmény: 58 kW (78 LE)/6000, nyomaték: 119 Nm/4000. Méretek: hosszúság 3940 mm, szélesség 1710 mm, magasság 1490 mm, tengelytáv 2525 mm. Saját tömeg 945 kg, megengedett össztömeg 1515 kg, csomagtartó 295-1060 l. Menetteljesítmények: gyorsulás (0-100 km/óra): 12,9 mp, végsebesség: 165 km/óra. Átlagfogyasztás: 5,2 liter/100 km. Tesztfogyasztás 6,5 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 139 g/km. Tesztelt modell ára: Hyundai i20 Comfort 3 199 000 Ft