hídlap.net

A húsvétot megelőző böjti időszak és a nagyhét sűrűbb egyházi eseményeiről jutott eszébe a rovat írójának, hogy megemlékezzen a harangozókról. Közel a rendszerváltással egyidős ugyanis az mód, ahogy országszerte kongatják a harangokat, tudniillik automatával. Eltűnt tehát egy fontos szereplő, a harangozó a templomokból. Maguk a harangozási szokások nem változtak, a gyülekezetek ezen szolgálója azonban már a múlté, a minden bizonnyal sokak számára kedves testvért felváltotta egy gép, talán a kisebb falvakban még kézzel kongatják a harangokat, de minden más helyen már a masináké ez a feladat.



A harangozás fontos része a templomi szertartásoknak, ha belegondolunk, a liturgia is ezzel kezdődik. Sőt, még a szentmise, istentisztelet előtt is jelzést ad a híveknek, hogy hamarosan indulni kell a templomba. A napi penzum szerint egy átlagos napot véve reggel, délben és este szól a harang. A reggeli és esti harangozás imádságra, szertartásra hív, míg a déli harangszó a török felett aratott 1456-os nándorfehérvári diadal óta szól, de sok helyen ekkor a földeken dolgozók imára kulcsolják kezüket. A reggeli harangszó, mely 5, 6, 7 órakor hallható, elsősorban a vidéki helyeken szól, ahol a reggeli misék mellett a napi munkakezdésre és az imádságra is felszólít. Érdekes, bár nem túlzottan meglepő adalék, hogy ez a szokás ma több településen a templomok környékén lakók közül vitát váltott ki, és közös kérésükre – a hagyomány ellenében – a kora reggeli harangozást megszüntették. A harangoknak, harangozóknak és a harangozási szokásoknak állít emléket a magyarharangok.hu internetes oldal, melyen a déli harangszóról egyebek között ezt olvashatjuk: „A római katolikus egyházban minden plébánia legalább egy templomában kötelező harangozni délben. Például Pápán és Kecskeméten csak a plébániatemplom harangja szól, Sopron belvárosában viszont csak a plébániatemplom, a Szent György Dómtemplom harangja marad néma delente. A református és evangélikus harangok csak abban az esetben szólnak délben, ha a gyülekezet vezetése úgy dönt, ezt általában ősi, évszázados hagyomány határozza meg. A protestánsok főként falvakban (például Gomba, Báránd), kisebb városokban harangoznak délben, különösen az alföldi mezővárosokban gyakori (Debrecen, Békéscsaba, Békés, Püspökladány, Orosháza, Kunhegyes, Tiszafüred, Mezőberény, Kecskemét, Törökszentmiklós), de néhány dunántúli városban, így Sopronban, Kőszegen és Pápán is jelzik a protestánsok a delet. Érdekes azonban, hogy a ceglédi Református Nagytemplom harangjai csak az órát ütik delente. Budapesten és agglomerációjában a református és evangélikus déli harangszó rendkívül ritka jelenség. Budapesten az evangélikusok körében Rákoskeresztúron, Rákospalotán és Cinkotán, a református templomok közül pedig csak a Kispest-Rózsatéri templom harangja „húzza a levesnótát”. Egyedi harangozási rend van Kőszegen, ahol délelőtt 11 órakor is szólnak a harangok. A 11 órás harangszó ugyanis Jurisics Miklós és vitézei törökök felett aratott, neves győzelmét hirdeti mind a mai napig.” Láthatjuk, hogy a harangozóknak korábban nem kis feladatuk volt, munkájuk szerves részét képezte a szertartásoknak. De nézzük tovább a harangozási rendeket, így most a délutáni, esti alkalmakat. 15 órakor a katolikus templomokban Jézus kereszthalálára emlékezve szólnak a harangok, de sok helyen az adott héten elhunytakért is szól a tornyok hangszere. Ezzel pont ellentétes néhány templomban a szokás, így például a budapesti Szent István-bazilika harangjai pénteken 3 órakor némák maradnak. Az esti harangszó a katolikus templomokban télen 7, nyáron 8 órakor szól, de vannak templomok, melyek az esti mise 6 órai kezdetekor kongatnak. A protestáns templomoknál a presbitérium és a lelkész dönt az esti harangozás rendjéről. Este még megszólal a lélekharang, mely a templom legkisebb harangját jelenti, ez csak a katolikusoknál szokás, itt halottakért szól a hang. A harangozás legfontosabb funkciója mégis a szentmisére, istentiszteletre való hívás, a modernizáció, az autók használata azonban megváltoztatta a harangozás jelentőségét e tekintetben, illetve módosította szertartások előtti idejét is. A misék, istentiszteletek kezdetét azonban ma is harangozás jelzi. A szertartások alatt csak ritkán harangoznak, a reformátusoknál pedig egyáltalán nem.