hídlap.net

A Babits-díj Esztergom kultúrájáért elismerést múlt pénteken adta át az önkormányzat Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karának dísztermében. A több, zenés, irodalmi és egyéb prózai műsort felvonultató eseményen Németh József alpolgármester köszöntötte az est résztvevőit és méltatta a díjazottakat, Kaposi Endre festőművészt, képzőművészeti tanárt és Polgár József művelődésszervezőt, a Szentgyörgymezői Olvasókör vezetőjét.A díjátadó ceremóniát az alpolgármester egyik legismertebb erdélyi tollforgatónk, Vass Albert szavaival kezdte: „A nemzet élete a kultúrában adós, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak rajta, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága a mindeneken felülálló erő, mellyel szemben tehetetlenek a fegyverek, s mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok. Szeretett Babits Mihályunk mondta egykoron, hogy „nagy kincs a gondolat kincse, s akinek több szava van, annak több ismerete van, s akinek több ismerete van, annak több gondolata is van” – hangsúlyozta Németh József. Az alpolgármester hozzátette, sokszor a hétköznapok során nem is tudjuk, milyen csodálatos kincsek birtokosai vagyunk, legyen ez a kincs szavakba, színházi mondatokba, képzőművészeti alkotásokba, zenébe, filmbe öntve. Országunkat hála Istennek ma nem dúlják háborúk, a rajtunk ülő rontást, rosszkedvet pedig száműzhetjük a kultúra hitével, közösségteremtő erejével és nagyszerűségével. Ezért is fontos és máshoz nem hasonlítható az a munka, pontosabban annak a hivatásnak a szolgálata, amit Kaposi Endre és Polgár József, ez esztendei Babits-díjasaink is végeztek. Az emelkedett méltatóbeszédhez, a díjátadó megható pillanataihoz a rendezők zenés-irodalmi összeállítást illesztettek. Az esten Rózsár Brigitta zongoraművész és Erdős Attila énekművész előadásában hallhatta a közönség, Liszt Ferenc Szerelmi álmok (III.), Kodály Zoltán Toborzó, Felszántom a császár udvarát, Ó, mely sok hal, Erkel Ferenc Magyar tánc és Bartók Béla Allegro barbaro című műveit. A zenés produkció mellett Őze Áron színművész Babits Mihály Esti kérdés és József Attila A Dunánál című költeményének szavalta el, valamint Tóth Franciska muzeológus „Műhelytitkok a Babits Mihály Emlékházból” címmel tartott előadást.

Mit jelent az elismerteknek a Babits-díj?

Kaposi Endre a Babits-díj kapcsán hangsúlyozta, hogy már amiatt is nagy öröm számára az elismerés, hogy az első esztergomi Babits emlékestet még ő szervezte barátaival anno. Így nincs min azon csodálkozni, hogy a festő, pedagógus, szakíró különösen fontosnak tartja a Babits-díjat, mely jól jelképezi, hogy mi mindent kapott ő a várostól, illetve a képzőművészet, a pedagógia és az elméleti munkásság tekintetében mi mindent tehetett a városért. Polgár József ugyancsak örömének adott hangot, mint elmondta, bár sok helyen élt és dolgozott míg végül Esztergomot választotta életteréül, de ideköltözése és itteni munkásságának megkezdése után – tősgyökeres lokál patriótákat megszégyenítő módon – szívvel-lélekkel dolgozott, s dolgozik a közművelődésben. A Szentgyörgymezői Olvasókör vezetője külön kiemelte, hogy szerinte a Babits-díjjal tulajdonképpen azt a szoros együttműködést húzta alá a város, mely hosszú évek óta jellemzi Esztergom vezetése és az ő közös elképzeléseinek gyümölcsét, eredményeit.

Kaposi Endre

Zalaegerszegen született 1939. január 7-én. 1959 óta él Esztergomban, a városban, melytől ihletet kapott a festészetre.1957 és 1959 között Dési Huber István szabadiskola hallgatójaként Gráber Margit és Tamás Ervin óráin tanult. Az esztergomi tanítóképző főiskolán 1962-ben szerzett diplomát, de 1968-ban Pécsi Tanárképző Főiskolán rajztanári diplomát is szerzett, itt mesterei Kelle Sándor és Soltra Elemér voltak. 1968-tól 70-ig az esztergomi Bottyán János technikum rajztanáraként dolgozott. 1970-ben az ELTE BTK filozófia szakán végzett. Az esztergomi tanítóképző főiskolán 1970-től tanársegéd, 1985-től 86-ig főigazgató-helyettes, főiskolai docens, majd 1991-ig főigazgató, 1994-ig tanszékvezető volt. Az intézmény Vitéz Jánosról való elnevezését 1988-ban ő kezdeményezte, ezt a szándékot ekkor a reneszánsz nagyságról szóló emlékév, tudományos konferencia és szoboravatás is hangsúlyozta. Vezetése alatt a főiskolán létrejött az új kollégium, kibővült a könyvtár, kialakult az új aula, a díszterem és az új tornacsarnok, valamint megalakult a művelődésszervezői szak, a szociálpedagógiai szakképzés és a nemzetiségi tanítóképzés. Alapító tagja és tíz éven át titkára volt az esztergomi Balassa Bálint Társaságnak. Az Esztergomi Művész Céh alapító tagja, majd egy ideig titkára is volt. 1962 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1970 és 1975 között az esztergomi Sigillum és az Komárom megyei Ötök csoportjának tagjaként alkotott. A 60-70-es évek fordulójától olajképeket festett, majd kollázsokat készített és kisplasztikákat, úgynevezett assamblage-okat is. Könyvet írt Fotógráfusok Esztergomban, A mozi Esztergomban, Képzőművészek Esztergomban a XX. században címmel. Emellett több művészettörténettel foglalkozó kötet társírója, de tanulmányai jelentek meg a vizuális pedagógiai, művészettörténet, helytörténet témakörökben is. Pro Urbe-díjas, valamint megkapta a Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai díjat és a Komárom-Esztergom Megye Príma-díjat is.

Polgár József

1945. szeptember 13-án született a Pest megyei Bia községben. Szakmai kapcsolata a közművelődéssel 1969-ben kezdődött, amikor a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója lett. Az ott eltöltött idő alatt szervezetté tette a helyi amatőr képzőművészeti életet, irodalmi színpadot hívott életre és vezetett, megteremtette a lámpamúzeum állandó bemutatási lehetőségét. 1972-től Kazincbarcikán élt, ahol a Családi Ünnepeket Szervező Iroda vezetőjeként dolgozott. Kazincbarcikai évei alatt az ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztiválok állandó protokollfőnöki teendőit látta el. 1980 ősze óta él Esztergomban, itt először a mozi körzeti üzemvezetője, majd a TIT dorogi járási szervezetének első függetlenített titkára lett. Akkori tevékenységéhez a járási amatőr csillagászok, eszperantisták anyagi támogatási lehetőségeinek megteremtése, valamint természettudományi- és társadalomtudományi sorozatok beindítása fűződik. Ezután a pilismaróti művelődési ház vezetőjeként elsősorban kisebb közösségeknek biztosított működési teret. A település rendezvényeinek megszervezése, képzőművészeti kiállítások lebonyolítása, valamint a község havonta megjelenő lapjának szerkesztése tartozott feladati közé. 1999 júniusától a Szentgyörgymezői Olvasókör vezetője. Az elmúlt tíz év munkájához – egyebek között – az alábbi tevékenységek fűződnek: gyermek és felnőtt szakkörök beindítása (például: nyári gyermek rajz- és fafaragó tábor, kézműves foglalkozások); táncházak szervezése: 1999-től a Tücsök népzenekarral, 2005 óta a felvidéki zselízi Pengő zenekarral, és szinte napra pontosan kilenc éve, hogy elősegítette az Olvasókör által szervezett és azóta is folyamatosan gondozott Váralja városi néptánc-együttes megalakulását. Személyéhez köthető a településrész által szervezett hagyományőrző programok szervezése, a környék iskolás tanulói szabadidős tevékenységének koordinálása, valamint az esztergomi hatókörrel rendelkező táncházak beindítása. Polgár József számára a munkája nem csupán hivatás, hanem életforma is. Az általa vezetett olvasókör első számú színtere Szentgyörgymező városrész társadalmi életének, ahol szervező munkája eredményeként egyre többen gyűlnek össze a közös munka, a közös ünnepek és hétköznapok tartalmas eltöltésére.