hídlap.net

Talán nincs azon semmi meghökkentő, hogy „a magyar Rómában”, Esztergomban egy olyan vár történetét tárják a közönség elé, mely épület (illetve annak históriája) a keresztény kultúra különleges kincsestá­ra. A szíriai településnél lévő hegy és rajta lévő várromok hosszú évek kutatása után mutatta meg teljes szépségében magát a tudósoknak, régészeknek. Ennek a mun­kának az eredményét, egészen pontosan annak egy kivonatos, a nagyközönség szá­mára könnyebben fogyasztható változatát nézhetjük most meg a Duna Múzeumban. A három teremben elhelyezett különleges tárlat hatalmas, színes képekkel illuszt­rált tablókon vezeti végig az érdeklődőket Margat vára történetén a kezdetektől a napjainkat jelző régészeti feltárásokig.



A tablókat mindhárom teremben a falakon elhelyezett multimédiás eszközök egészí­tik ki, egyfelől az ásatásokon talált kincsek alapján készült animációkkal, illetve egy félórás dokumentumfilmmel, mely gya­korlatilag a tablón olvasható tudományos zanzára épül. Ezenfelül a galéria minden termében vitrinekben láthatjuk azokat az eszközöket, melyeket Margat várából hoztak el a kutatók a kollekciót erősítendő, melyek között, korabeli használati eszkö­zök, fegyverek részletei, ékszerek találha­tók. Az egykori vár teljes pompájának érzé­keltetésére az egész épületkomplexumról készült maketteket is megcsodálhatják a kiállítás látogatói. A kutatásról az egyik összegző tablón a következőket olvas­hatjuk: „A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (SHAM) a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem kutatási prog­ramjaként a Szíriai Régészeti Főigaz­gatósággal part­nerségben indult 2007 őszén. (…) A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió multidiszciplináris kutatásai különböző szakterületek szakértőinek és diákjainak szoros együttműködésén alapulnak a vár és környezete minél tejesebb megisme­résének céljával”. Az esztergomi Major Balázs régész, arabista történész vezette misszió szakmai partnerei között nem kis büszkeséggel olvashatjuk az esztergomi Balassa Bálint Múzeum nevét is.