hídlap.net

A bevezetőben említett könyvben a szer­ző így mesél a szent helyekről: „Érthető, hogy az épített kultuszhelyeknél régeb­biek a természeti környezet szentnek tar­tott részei: a fák és egyéb növények, a for­rások és vizek, a sziklák, barlangok. Ezek a kultuszelemek megtalálhatók a keresz­ténység szent helyein is...” Ilyen szent­nek számít az Esztergomtól nem messze lévő Hideg-forrás, illetve a közelében egykor felállított Hideglelős Kereszt. Az Esztergom és Pilismarót között találha­tó, a Hosszú-hegy tetején lévő Hidegle­lős Keresztnek (más néven Lázkereszt vagy járványkereszt, lázárkereszt) Szent Kereszt feltalálása napján saját búcsúja volt, amit az 1920-as évekből ismerjünk. Ekkor processzióval keresték fel, a Duna feletti magas, meredek sziklán Nagy Mihály esztergom-szentgyörgymezei gazda 1784-ben, hálából állíttatta a fakeresztet, amiért családját elkerülte a járvány.



Ugyanez a Nagy Mihály állította a szentgyörgymezei Hunyadi utca kőke­resztjét egy évvel korábban. A keresztet az időjárás tönkretette, ezért Simor János érsek 1871-ben Bécsből rendelt vaskeresz­tet a helyére és személyesen maga szen­telte fel 1871. május 3-án. A hívek térden állva háromszor szokták megkerülni, ami a meredek szakadék miatt életve­szélyes volt. 1906-ban, amikor a bányá­szat miatt omlásveszély is keletkezett, a szikla pereméről beljebb állították fel. Az elnevezés egyes leírások szerint mégsem a Nagy Mihály korában volt járványra utal, hanem arra, hogy amikor a hegy­csúcson lévő kereszthez a zarándoklati menet felért, a fenti nagy szélben a meg­izzadt zarándokok hideglelést kaptak. A Hideglelős Kereszt ma többnyire turista útvonalak fontos állomása, a sziklacsúcs, melyen a kereszt áll, csodálatos dunai panoráma nyílik két irányba is, egyfe­lől nyugati irányba a Törpe-szigetre és a Helemba-szigetre, másfelől keleti irányba az alacsony dunai vízállás esetén látható homokszigetek, illetve Szob felé.
Steinwender Sándor keresztről készült nagy felbontású fotóján jól kivehető a feszület tetején lévő felirat: „Hideglelős kereszt – Az első fakeresztet az esztergom-szentgyörgyvölgyiek állították 1784-ben. A mai keresztet 1871-ben készítették. Helyreállította és a munkálatokat végezte a Téry Ödön Turista Baráti Társaság. Fel­szentelve: 2005. október 22.”