hídlap.net

Művészetéről Bárdos István művelődéstörténész a kiállítás premierjén tartott méltatásában így beszélt: „Értékrendjét, világszemléletét, cse­lekvéseit áthatotta az európai kultúra alapját jelentő keresztény kultúra. Egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy a keresztény hitre alapozott művészetével érintheti meg iga­zán a lelkeket. Azt vallja, hogy – a régmúlt idők­ben élő emberekhez hasonlóan – a munkát imá­val kell kezdeni és imával kell befejezni. „Ha jól csináljuk a dolgunkat, a munkánk is imává változik. Ima az, ami nem hagy ben­nünket azt csinálni, ami kárunkra válik.” Ta­lán éppen ezek miatt a gondolatok miatt ne­vezték később „az emberi szívek festőjének és gyógyítójának”. Vizuális fantáziáját előbb a természet nagy­szerűsége ihlette. Ezt adta vissza korai ké­pein, amelyeken megjelentek a Nyugat-Bör­zsöny csodálatos hegyei, az Ipoly völgye és a falusi táj.

Később, a festményeken kívül sok rajz, szobor, érem és egyéb műalkotás került ki műterméből. Az évek során, a természethű ábrázolástól eltávolodva eljutott a látvány ra­dikális leegyszerűsítéséhez. Saját jelrendszer­rel, saját motívumokra épülő szimbólumaival új értelmet adott a megjelenített tárgyi világ­nak. Alkotásainak meghatározó témájává vált a keresztény hitvilág. Vallási témájú műveinek visszatérő alakjai között találjuk a Madonnát, az egyházatyákat, és a katolikus egyház szent­jeit. Új műfajként megteremti a „digikonokat”, azokat a képeket, amelyeket számítógépen al­kotott és különböző nyelveken bibliai szöveg­gel, imádságokkal egészített ki.”