hídlap.net

Böjt a keresztény világban

A hamvazószerdával kezdődő és húsvétvasárnapot megelőző nagyszombattal befejeződő úgynevezett nagyböjt időszaka évről évre más naptári dátumokat ölel fel a Hold állásának megfelelően. Vallási szemszögből a böjtöléssel szolidarítást vállalunk Jézus mellett, hiszen két évezreddel ezelőtt Krisztus lemondott életéről értünk. A negyvennapos böjt igazán csak a VII. században kezdett el hódítani, akkor rendkívül szigorúan is vették. A korabeli szokás csak kenyeret és sót engedett fogyasztani, ezeket az élelmiszereket is naponta csupán egy alkalommal. A böjtölés a gyakorlatban nemcsak az ételek megvonásában, koplalásban nyilvánult meg, ebben a negyven napban ugyanis más cselekedetekben is mértéket tartottak, mint például a mulatozásban. Emellett a hívők többet jártak templomba, a lelki megtisztulásra ügyelve, illetve az emberi kapcsolatok minőségére is jobban odafigyeltek. A XX. századtól kezdődően enyhültek a tilalmak: az egyház már csak a pénteki napokra és a húsvét előtti hétre írja elő a böjtöt.

Tisztítókúra orvosi szemmel

A böjtölés nemcsak a hívők eszköze, manapság egyre többen hisznek az életmód- tanácsadóknak, akik szerint a böjt megtisztítja a testet. A tisztítókúra sokféleképpen értelmezhető: egyesek az áldozásban, mások inkább a tisztulásban hisznek. Bense Tamás gyermekgyógyász főorvos szerint a böjt egyértelműen jó hatással van a testre és a lélekre. Elmondása alapján már több ezer évvel ezelőtt is rájöttek arra, hogy a szervezet egész éves terhelése után – számos olyan ételt is fogyasztunk, ami nem feltétlenül szükséges –, a felesleges anyagok kiürülését, a méregtelenítést egyértelműen a böjt szolgálja. Két fajtája ismeretes: a keresztény egyház egyszer a pénteki húsmentes böjtöt, másodszor a húsvét előtti negyven napot jelölte ki. Mind a kettőnek pozitív hatása van a szervezetre nézve. „Senki sem tud az év 365 napjában maximális odafigyeléssel táplálkozni. A böjt arra alkalmas, hogy az egész éves „bűnöket” jóvátegyük. A szervezetünk hálás lesz” – emelte ki a tisztítókúra előnyeit Bense Tamás. Hozzátette, hogy a negyven nap alatt figyeljünk fokozottan a kisebb kalória-bevitelre, másodsorban azokat az élvezeti dolgokat, amik nem feltétlenül hasznosak – mint az édességek, a számunkra kellemesen elkészített ugyanakkor nem egészséges ételek fogyasztását – kerüljük. A fentiek alapján az egészséges étkezés a mérvadó, melynek értelmében egy felnőtt naponta háromszor étkezzen: legalább egy alkalommal lakjon jól, de ne egye túl magát. Az említett időszakban lehetőség szerint kevés húsféleség, azonban minél több zöldség, gyümölcs és rostdús főzelék fogyasztandó, emellett a folyadék bevitelre is érdemes odafigyelni. Bense Tamás elsősorban a vízfogyasztást ajánlja, nemcsak ásványvizeket, hanem a csapvizet is, hiszen véleménye szerint az esztergomi ivóvíz rendkívül jó minőségű. A gyümölcslevek is jó szolgálatot tesznek, az alkoholos italok fogyasztása viszont kerülendő. A korunknak megfelelő sport – séta, kirándulás vagy intenzív torna – szintén minden további nélkül ajánlott, ám rendkívül fontos a kalória-bevitel, azért hogy egy normális fizikai megterhelés ne fárasszon le oly mértékben, hogy azt a szervezet megérezze. A tisztítókúra végére akár hat kilogramm is észrevétlenül eltűnhet, emellett a szervezet is felfrissül. Noha Bense Tamás ajánlja a böjtölést, arra azonban felhívja a figyelmet, hogy gyermekek és idősek, valamint krónikus és anyagcsere-betegségekben szenvedőknek egyáltalán nem ajánlott a tisztítókúra. Az orvos ráadásul a böjt befejezését követően is óvatosságra int: a különböző sonkák, füstölt áruk és édességek rendkívül csábítóak, ne eresszük el azonban a gyeplőt és saját magunk érdekében próbáljuk meg a húsvéti ünnepeket úgy átvészelni, hogy ne kapjon túlzottan nagy megterhelést a gyomrunk. Bense Tamás azt ajánlja, hogy ha valaki minden megerőltetés nélkül kiállta a böjti időszak próbáját és szervezete is megérzi a jótékony változást, az év többi időszakában is próbálja meg nem túlterhelni a szervezetét.