Címlap / Címlapon

HÉV-vel Budapestre?

2008-03-31 15:01:40
Egy időre búcsút mondhatunk a vasútnak

fotó: www.mav.hu
Várhatóan a nyári tanítási szünet kezdetétől változik az Esztergom-Budapest vonalon a vasúti közlekedés: az Északi összekötő vasúti hidat ugyanis teljesen felújítják, így néhány hónapig elzárják a forgalom elől. A MÁV Zrt. több variációt is fontolgat, az egyik legvalószínűbb, hogy a vonatok a szentendrei HÉV vonalára csatlakozva közlekednek majd az ideiglenes végállomásig, a Margit hídig.
 
Az 1892-ben épült, majd a II. világháború után 1954-ben újjáépített és ideiglenes jelleggel forgalomba helyezett újpesti híd jelenlegi acélszerkezete mára jelentősen elhasználódott, a teherforgalmat korlátozni kellett, és csak a könnyebb építésű motorvonatok közlekedhetnek rajta legfeljebb 30 km/órás sebességgel.

A híd a Budapest-Esztergom elővárosi vasúti közlekedés mellett – Esztergomból és környékéről naponta több százan utaznak a vonalon – turisztikai szempontból is jelentős, mivel annak két oldalán korábban gyalogos és kerékpáros közlekedés folyt. A déli oldalon lévő járda állapota azonban már annyira leromlott, hogy azt az elmúlt időszakban teljesen le kellett zárni.

A híd állapotának romlásával szóba került annak teljes megszüntetése, de az esztergomi vasútvonal egyre növekvő utasforgalma miatt az illetékesek a felújítás mellett döntöttek. A megrendelő Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. és a Hídépítő Zrt. vezette Északi híd 2005. Konzorcium 2007 februárjában kötöttek szerződést. Az átépítés nettó 14 milliárd forintba kerül, amire EIB hitel (Európai Fejlesztési Bank) és költségvetési forrás nyújt fedezetet. A felújítás során nemcsak a mederhíd áthidaló szerkezete épül át, hanem a Váci úttól az óbudai hídfőig átépül valamennyi műtárgy és természetesen a vasúti pálya is.

fotó: www.mav.hu

A szerződéskötést követően születtek meg a részletes kiviteli tervek, amelyeket a vasúti hídtervezés területén nagy múlttal rendelkező MSC Kft. készített. Az új acélszerkezetű híd megőrzi klasszikus rácsos szerkezetét, kialakítása mégis a jelenleginél karcsúbb lesz, és – ami fontos – a vonatok 80 km/órás sebességgel közlekedhetnek rajta, ezáltal pedig percekkel rövidülhet a jelenlegi, átlagosan másfél órás menetidő Esztergom és Budapest között.

A híd felújítása több lépcsőben történik, az átalakítás jelenleg is zajlik, a rajta közlekedők számára legnehezebb időszak azonban nyáron kezdődik a régi szerkezet elbontásával és az új hídelemek beemelésével. A több hónapig tartó munkálatok során ugyanis teljesen lezárják a hidat, a MÁV Zrt. szerint azonban a „hídépítés idejére a munkában részt vevő társaságok mindent megtesznek a közlekedési nehézségek enyhítése érdekében”.

A két közlekedési társaság, a MÁV és a BKV együttműködése alapján az sem kizárt, hogy az esztergomi vonatok rácsatlakoznának a szentendrei HÉV pályájára, az utasigények minél szélesebb körben történő kiszolgálása érdekében a vonatok a HÉV megállóiban is megállnának majd, az ideiglenes végállomás pedig a Margit hídnál, a felszínen lenne kialakítva.

A fővárost Esztergommal összekötő vasútvonal tervezése során, 1892-ben merült fel, hogy a vonalat ne csak a főváros jobb parti részével, hanem a bal parttal is összekössék. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. Vállalat ennek érdekében határozta el Óbuda és Újpest között az egyvágányú Duna-híd építését. A munkát 1894-ben kezdte el az ugyancsak olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég.

A híd hét egyforma nyílásból állt, amelyeket karcsú rácsos szerkezetek hidaltak át. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg, a hidat 1896. november 3-án adták át a forgalomnak.

A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását. A második világháború során több súlyos légitámadás érte, a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte rá, ami után a szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg. A híd újjáépítését sok más budapesti híd helyreállítása megelőzte, de a napirendről sosem került le. A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott és a mai napig sem fejeződött be, hiszen a mostani pillér-megerősítési munkák során (2007. október 9-én) is több fel nem robbant bombát találtak az építők.

fotó: www.mav.hu

Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert a Déli vasúti összekötő hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. Végül mégis sikerült a nehézségeket leküzdeni, és a munkát 1955-ben befejezni, az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

A hídépítés alatt a Római parti szabadidős létesítmények a Duna két partja között közlekedő – kerékpár szállítására is alkalmas – kishajóval érhetőek majd el. Ezek menetrendjét és kikötési helyeit az illetékesek jelenleg még egyeztetik. A pesti oldalon a népszigeti vagy a Marina Part kikötője, a budai oldalon a Római parti vagy a „Hableány” kikötő újbóli megnyitása jöhet szóba.

Bukovics Krisztián
 
Hír küldése e-mailben Hír nyomtatása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe