Címlap / Címlapon

Bibliotéka, az egyházi szellem kincsestára

2008-03-30 13:47:50
Esztergom felfedezése, avagy a hely története

A pannonhalmi egyházi könyvtár után, méreteit tekintve az esztergomi Bibliotéka a legnagyobb ilyen intézmény Magyarországon. A kétszázötvenezer kötettel bíró gyűjteményben számos jelentős darab található, köztük különleges kódexek, vagy az az Esztergomban készült 12. századi iskoláskönyv, melyből az Áprád-házi hercegek is tanultak. Az épület százados históriáját Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója és Czékli Béla, az egyházi könyvtár vezetője segítségével állítottuk össze.
 
A Bibliotéka épületét Kopácsy József érsek megrendelése szerint Hild József építette, a Pázmány Péter utcától, a Kis-Duna-partig tartó hatalmas építmény 1853-ban készült el. Hild – aki csak Budapesten nyolcszáz épületet tervezett, épített - Esztergomban a Bazilika, a Takarékpénztár és más építmények tervezésével vált városarculat-formáló alkotóvá.

A klasszicista, romantikus stílusban felhúzott Bibliotéka épületére azért volt szükség, mert a Nagyszombattól ez idő tájt visszatelepült egyházi könyvtárnak megfelelő helyet kellett biztosítani. Az említett építészeti stílust erősítendő, az építmény belsejében, a nagy belmagasságú lépcsőházban Magasi Németh Gábor esztergomi festő freskói láthatók. Az 1930-as évek elején elkészült falképek közül a függőleges falon lévő nagyfreskón az egyház, a tudomány és a művészet irányítói, pártolói láthatók. A képen szereplő jeles tudósok és vezetők egy része - kanonokok, történetírók, a kultuszminiszter - a korszak esztergomi és országos vezetői.



Az önmagában is impozáns épület igazi értéke azonban a benne rejlő kultúrtörténeti „kincsekben” rejlik, hiszen a Bibliotéka számos könyvritkaságot őriz. A hivatalos és teljes nevén „Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár” hazánk egyik legértékesebb könyvgyűjteménye, melyet a 19. században három könyvtár egyesítésével alakítottak ki. A mai gyűjteménynek a Szent István által alapított érsekséghez és székesegyházhoz nyúlik vissza története, államalapító királyunk rendelte el, hogy a püspökök gondoskodjanak a liturgiához és oktatáshoz szükséges könyvek megőrzéséről. A gyűjtemény folyamatosan bővült, a 13. századtól kanonoki könyvtárak gazdagították a gyűjteményt, Küküllői János (+1397) főesperes, Nagy Lajos királyunk titkos jegyzője és életrajzírója is értékes könyveket hagyott az esztergomi egyházra, csakúgy, mint később Vitéz János érsek.

A török megszállás előtti kor anyagából ma már csak néhány darabot őriz a könyvtár, mivel a félholdas seregek esztergomi ténykedésük során a könyvek jó része elpusztult vagy szétszóródott.

A török uralom alatt a káptalan Nagyszombatban, az érsekek pedig főleg Pozsonyban működtek, a ma is őrzött anyag legértékesebb darabjai innen kerültek a könyvtár állományába. Az anyag gyarapodásához nagymértékben hozzájárult az 1611-es nagyszombati tartományi zsinat rendelkezése, amely szerint az érsekek és a kanonokok könyvei haláluk után a káptalani könyvtárba kerültek. A 17. században élt Lippay György érsek 1681 kötetes könyvtárat vásárolt, mégpedig az úgynevzett Fugger-gyűjteményt, amelyet Szelepchényi György gyarapított tovább. Rudnay Sándor prímás 1821-ben elrendelte, hogy mind Nagyszombatból, mind Pozsonyból szállítsák át a könyveket az újból székhellyé tett Esztergomba. Pozsonyból Barkóczy Ferenc prímás külön érseki könyvtára és Batthyány József érsek híres gyűjteménye került át városunkba.



A további gyarapodás főként hagyatékokból történt, ezek közül kiemelkedik Majer István kanonoké, aki tanügyi iratokat, névtárakat, prospektusokat gyűjtött, amelyek egybekötve 1200 kötetet tesznek ki. Jelentős metszetgyűjteménnyel gyarapította az állományt Lépold Antal kanonok, kinek nevéhez fűződik a Magasi Németh Gábor által készített, a könyvtárat díszítő freskók megrendelése is.

A könyvtár 250 ezer könyvtári „egységet” őriz, köztük sok olyan darabot, amely a magyar kulturális örökség része, az 1998-ban megjelent „Handbuch deutscher historischer Buchbestände in Europa” 5. kötete öt oldalon ismerteti az esztergomi Bibliotékát. A gyűjteményben őrzött értékes darabok közül több, fakszimile kiadásban is megjelent, ilyen például a Jordánszky-kódex, a Biblia pauperum vagy a Nagyszombati kódex.

A Bibliotéka közelmúltja, illetve jelene is számos fordulattal bír. 2007 elején Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás, érsek a könyvtár vezetőségével megállapodott, hogy az intézmény pályázati formában próbál pénzt szerezni az épület felújítási munkáira. A pályázathoz szükséges projektet 2007 elején készítették el. S bár a költségvetési megszorítások ezt az intézményt is érintették, a főegyházmegye támogatásának köszönhetően a rekonstrukció idén megkezdődik. A Bibliotéka ugyan a magyar történelem legkorábbi szép évszázadaiból is őriz köteteket, a könyvek 21. századi elvárásoknak megfelelő közzététele, hozzáférhetősége ebben az intézményben is szempont. Ennek megfelelően az elmúlt évben az egyik elvégzendő feladat a számítógépes feldolgozás felgyorsítása volt, erre a Bibliotéka külön összeget kapott költségvetésében. A munkát 2007-ben külső munkaerők bevonásával kezdték meg, idén pedig a Fragmenta codicum munkatársainak közreműködésével sor kerül a kódexek szakszerű leírására.



Az épület előtt, a sarkon egy hagyományos kialakítású trafik látható, amit – a Bibliotéka fejlesztési, rekonstrukciós tervei szerint - hamarosan elbontanak. A kis trafik eredete a világháborút követő időszakba nyúlik vissza, ekkor a csatákban megsérült és rokkanttá vált katonáknak adtak országszerte ilyen árudákban munkalehetőséget. A kis alapterületű házikóban az elmúlt évtizedekben főként dohányáru, ajándék- és emléktárgyak, édesség kereskedés, valamint a legutóbbi években pénzváltó működött. Érdekesség, hogy a trafik helyén a török időkben egy bég a most még látható kis építményhez hasonló nagyságú sírkápolnája állt.

Pöltl Zoltán
 
Hír küldése e-mailben Hír nyomtatása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe