hídlap.net

Tűzijátékot, vagyis görögtüzet már az ókorban, időszámításunk előtt 500-ban is használtak, de Kínában, Japánban és Indonéziában is hasonló eszközökkel tették látványosabbá a vallásos szertartásokat és különböző ünnepélyeket. A lőporos tűzijáték továbbfejlesztői az arabok voltak a VIII. században, akik ezt eljuttatták Európába is. Az öreg kontinensen a fényhatású látványosságok XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat a XVIII. században érték el.

Az első tűzijáték 1373-ban volt az észak-olaszországi Vicensa-ban, később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások alkalmával is rendeztek tűzijátékokat. Ezt követően Franciaországban talált mecénásra a tűzijáték, XV. Lajos; XVI. Lajos király és Mária Antoinette személyében. Magyarországon nagyobb tűzijátékot először Visegrádon láthattak az emberek 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás, 1938-tól a Gellért-szobor körül láthattak Szent István napján égi mulatságot. A világháborús időszak alatti moratórium után először 1954-ben rendeztek tűzijátékot, de 1956-ban tíz évre ismét betiltották. Augusztus 20-án 1966 óta gyönyörködhetünk az égi virágokban.

Az év utolsó napjának közeledtével többen vásárolnak különféle fény, illetve hanghatással járó tűzijátékokat, hogy azok használatával is színesítsék az óévet búcsúztató szórakozásukat. A jogszabályi előírások szerint az egész évben megvásárolható I. pirotechnikai osztályba tartozó játékos pirotechnikai termékeken – például a „tortagyertyán“ – kívül december 28-tól, egészen december 31-ig kaphatók a II. pirotechnikai osztályba tartozó kis tűzijátékok is. Római gyertyát, tűzforgót, röppentyűt, vulkánt, vezetőpálcás rakétát és szikraszökőkutat – más egyebek mellett - nagykorú magánszemélyek birtokolhatják, és felhasználhatják december 31-én 18.00 órától január 1-én 06.00 óráig. Ezt követően, a fel nem használt tűzijátékokat vissza kell vinni az elárusítás helyére január 5-ig. A petárdázás 2005 november óta tilos. A tiltó jogszabály azért született meg, mert a petárda pusztán hanghatással jár – nem színesíti az ünnepet – és e mellett súlyos sérüléseket, halláskárosodást, égési sebeket okozott. Amennyiben hatósági személyek valakit petárda használaton tetten érnek, százezres bírásgot is kiróhatnak rá, de birtoklásért is komoly pénzbüntetés jár. Pirotechnikai termék csak működési engedéllyel rendelkező nyílt árusítási üzletből, vagy forgalmazó raktárkészletéből vásárolható. Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba az I. játékos pirotechnikai termék, a II. pirotechnikai osztályba tartozó kistűzijáték pedig, nem forgalmazható. A kistűzijáték év végi árusítását a rendőrhatóság átmeneti tároló helyre, konténerre is engedélyezheti. A konténereket általában a bevásárlóközpontok környékén állítják fel. A rendőrség kéri, hogy senki se vásároljon tűzijátékot piacon, illegális árustól, mert ezzel önmagunkat és környezetünket is veszélynek teszik ki. A szabálytalan árusítás bevizsgálatlan, nem forgalmazható árukat rejthet, melyek fokozottan balesetveszélyesek lehetnek.

Környékünkön tűzijátékot hivatalosan a Tesco parkoljában szerezhetünk be Esztergomban és Dorogon egyaránt, illetve a határ túloldalán, Párkányban több szakboltban. Mivel idehaza szigorú szabályozás alá esik a tűzijátékok használata, tájékozódjunk részletesen, és tartsuk be – saját, és mások érdekében is – az instrukciókat.

-l-a