hídlap.net

A megyei vezetés olyan embereket ismer el a díjjal, akik munkáságukkal maradandó értéket teremtettek Komárom-Esztergom megye számára. Az elismeréseket december 20-án adták át. A kitüntetéssel járó emlékplakettet, oklevelet és pénzjutalmat Völner Pál, a megyei közgyűlés elnöke adta át a díjazottaknak. A „Komárom-Esztergom Megyéért” elismerést Cséfalvay Pál, Fülöp István, illetve a Kecskés László Társaság képviselője vehette át. A Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díjat Király Mihályné, Ferencziné dr. Kardos Ildikó és Gréts Katalin kapta meg. Az ünnepségen három megyei képzőművészt is köszöntöttek. Kajla Ferenc, Bús Sándorné Vessző Erzsébet és Miglinczi Éva a Betlehemi jászol című országos kiállításon való részvételért kapott elismerést.

Cséfalvay Pál protonotárius kanonok, Esztergom Viziváros plébánosa, a Keresztény Múzeum igazgatója veheti át kimagasló egyházi és művészettörténészi tevékenysége, életútja elismeréseként.

Cséfalvay Pál középiskoláit a mosonmagyaróvári piarista, az esztergomi és pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. A Budapesti Hittudományi Akadémia növendéke volt 1953 és 1959 közt. 1958-ban szentelték pappá. Káplán volt megyénk több településén, majd mint az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménykezelője, az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész diplomát szerzett 1972-ben. 1974-76 közt a párizsi Institut Catholique-on francia nyelvi és művészettörténeti tanulmányokat végzett. 1976-tól a Keresztény Múzeum igazgatója és a Főszékesegyházi Kincstár művészettörténésze. Oktató az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskolán és a Hittudományi Főiskolán. Vezetőségi tagja az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsnak, továbbá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Művészeti Bizottságának. Tagja az Arbeitsgemeinschaft Kirchlicher Museen und Schatzkammern-nek. Munkájának következtében elnyerte a Móra Ferenc-díjat és más kitüntetést. Több könyve jelent meg, főleg Esztergom és annak egyházi gyűjteményeivel kapcsolatban. Cséfalvay Pál megyénk és benne Esztergom városa hírnevét öregbítette, amikor 2001-ben megrendezte a Magyar Kereszténység Ezer Éve kiállítást a Vatikánban és a Budapesti Nemzeti Múzeumban. Nevéhez fűződik a 2006-ban a Bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából az esztergomi egyházi gyűjteményekből (Főszékesegyházi Kincstár, a Prímási és Káptalani Levéltár, a Bibliothéka, a Keresztény Múzeum, kiegészülve a városi Balassa Bálint Múzeummal) megrendezett kiállítás, mely a Székesegyház építésének történetét mutatta be. A Keresztény Múzeumhoz tartozik a régi Nagyszemináriumban kialakított Mindszenty Emlékhely.

Fülöp István, Tarján egykori polgármestere a megyében élő német nemzetiség kultúrájának ápolásáért és Komárom-Esztergom megye nemzetközi partnerkapcsolatainak erősítésérért végzett tevékenységéért kapott elismerést. Fülöp István 1990 és 2006 között Tarján polgármestere, több cikluson keresztül a megyegyűlés illetve bizottságainak tagja, az idén megalakult területi kisebbségi önkormányzat alelnöke. 1990-ben a „Tarjánért Baráti Kör” polgármester-jelöltjeként indult az önkormányzati választásokon. Felkészültségét, közéleti aktivitását, kapcsolatteremtő készségét ismerve megválasztását az egész község támogatta. 2006-ig, összesen négy cikluson keresztül állt a falu élén. Áldozatos munkája eredményeként Tarján az elmúlt 16 évben látványosan fejlődött, beruházások sora valósult meg. A polgármesternek, aki maga is német nemzetiségű, meghatározó szerepe és elvitathatatlan érdemei vannak a német nemzetiségi általános iskola és óvoda működési feltételeinek biztosításában, a település és Komárom-Esztergom megye külföldi kapcsolatainak létrejöttében és felvirágoztatásában. 1990 és 1998 között a megyei közgyűlésben, a Nemzetiségi és Kisebbségi illetve Népjóléti Bizottságában tevékenykedett. 1998 és 2006 között pedig a Nemzetiségi, illetve Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság külsős tagjaként segítette a megyegyűlés munkáját. Alapító tagja és aktív segítője a Polgármesterek a falukért mozgalomnak. Kiemelkedő közéleti tevékenységét számos kitüntetése is jelzi. (1996- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2006- Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt fokozat).

A Kecskés László Társaság a felvidéki kitelepítettek és deportáltak sorsának dokumentálásáért, emlékezetének ápolásáért kimagasló kulturális és hagyományőrző tevékenységéért vehetett át díjat. A 2003-ban bejegyzett Társaság kulturális, hagyományőrző egyesület, mely névadójának szellemi öröksége alapján és gazdag életútja nyomdokait követve kezdte el működését, a két Komárom közös történelmi múltjára és az Európai Unión belüli közös jövőbeni fejlődésére építve munkáját. Komáromot a kitelepítés emlékvárosának tekinti. Gyűjti és kiadja a visszaemlékezéseket, gondozza a Monostori erődben kialakított emlékművet.

Idén 6. alkalommal rendezték meg a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak Országos Találkozóját, melynek védnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Ez alkalomból Otthontalan Emlékezet címmel emlékkönyv jelent meg a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. A történészek és egykori kitelepítettek által jegyzett kötet előszavát Sólyom László köztársasági elnök jegyzi. Nemcsak tudományos igényű munkáikkal igyekeznek ébren tartani az egykori lakosságcsere emlékezetét, de ifjúsági pályázatot is hirdettek, „A felvidéki deportálás és kitelepítés emlékezete családomban vagy lakóhelyemen” címmel. A névadó helytörténésszel vallják, hogy a helytörténeti ismereteink azért fontosak, mert megmutatják a közösség alkotó-formáló erejét, megteremtik a polgárok közéleti tudatát.

A Kecskés László Társaság a díjjal járó pénzjutalmat felajánlotta a Komárom-Esztergom Megyei Művelődési, Ifjúsági és Közösségfejlesztési Alapítványnak.

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2001-ben „Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díjat” alapított azon személyek, csoportok elismerésére, akik kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak, vagy tartósan átlag feletti eredményes szakmai munkát végeztek. A közgyűlés határozata alapján idén:

Király Mihályné nyugdíjas óvodapedagógusnak, több évtizedes kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért. 1968. szeptember 1-jétől a nyergesújfalui bölcsődében kezdett dolgozni, majd 1973. december 01-től a III. Számú Napköziotthonos Óvoda, a későbbi Benedek Elek Óvoda munkatársa lett. Először szakács, majd dajka munkakörben végezte munkáját. Óvónői diplomát, 1987–ben szerzett a Soproni Óvónőképző Főiskolán. Aktívan részt vett az új pedagógiai programok, módszerek kipróbálásában. Nagyfokú gyermekszeretete, szakmai felkészültsége a mindennapi munkájában is magas szinten megmutatkozott. A folyamatos továbbképzéseken való részvétel tovább mélyítette szakmai elhívatottságát.

1999-ben a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius I pályázat partnerkereső szemináriumán vett részt az olaszországi Brixenben.

A Tempus Közalapítvány, egy sikeres Uniós pályázatában intézménye projekt menedzsere volt 3 éven keresztül, kiváló német nyelv tudását és jó szervező képességét is megmutatva. Három óvodával – egy belga, egy osztrák és egy magyar – kezdtek el tevékenykedni a három évig tartó projekten, melynek témája a „Gyermekművészet” volt. A projektmunkával eltöltött három év feltétele, az év végi értékelés eredményességén és a következő évre beadott új pályázat szakmai anyagán múlott. A projekt első évében óvodája Phare támogatásban is részesült. A közös munka során lehetőség adódott a belga, osztrák és magyar óvodák oktató-nevelő munkájába betekinteni. Minden résztvevő óvoda más-más oktatási módszer szerint dolgozott.

A három éves projektmunkát a Tempus Közalapítvány írásbeli dicséretben részesítette. 

Pedagógusi munkáját a „Nyergesújfalu Ifjúságáért„ díjjal ismerték el, majd nyugdíjazása alkalmával Pedagógus Szolgálati Érdeméremmel tüntették ki. Mind a mai napig tagja a „Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Országos Egyesület”-ének. Kollégáival máig aktívan tartja a kapcsolatot, rendszeresen részt vesz az óvoda mindennapi életében, jelen van a jeles megemlékezéseken, ünnepeken. Szívesen kapcsolódott be a város társadalmi életébe különböző karitatív tevékenységekkel, nyugdíjasként a Barátság Kör tagja, a testvérvárosi kulturális kapcsolatok építésében és ápolásában is aktívan részt vesz.

Ferenczyné dr. Kardos Ildikó a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal közoktatási vezető főtanácsosának több évtizedes pedagógusi és köztisztviselői tevékenységéért.

Ferenczyné dr. Kardos Ildikó a KEM Közoktatási Közalapítvány titkára. Képesítés nélküli pedagógusként kezdte pályáját Császár község általános iskolájában, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola elvégzése után, szülővárosa hívására, a kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumban vállalt munkát magyar-ének szakos tanárként.

1971-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán „B” kategóriás karvezetői képesítést szerzett, 1973-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom középiskolai tanári diplomát szerzett. Doktori diplomáját 1976-ban vehette kézhez általános és alkalmazott nyelvészként. 1978-ban került a Komárom Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztályára. Tanulmányi felügyelőként a gimnáziumok és kollégiumok ügyeinek intézését bízták rá. Az intézményi működés gyakorlatát ismerve, a tanügyigazgatás „fortélyait” nagy szorgalommal és kiváló „mentorok” mellett tanulva hamarosan elismert, elfogadott lett az intézményvezetők körében.

1990-ben az önkormányzati feladat -és hatáskör megváltozásának időszakában kérte fel az Árpád Gimnáziumának igazgatója igazgatóhelyettesi feladatok ellátására. Két tanéven át dolgozott ott, de amikor a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal vezetése visszahívta, örömmel tett eleget a kérésnek, 2004-től már osztályvezetőként. Jelenleg a Hivatal közoktatási vezető főtanácsosa. A közgyűlés és a szakmai bizottság munkáját segítő tevékenysége is példaértékű. Hivatali teendői mellett kiválóan ellátja a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány titkári feladatait is.

Gréts Katalin a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményének igazgatójának több évtizedes zenetanári és kulturális munkájáért.

Gréts Katalin 1984-ben fejezte be főiskolai tanulmányait, s már az év augusztus 16-ától a dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola szolfézs és zongora tanáraként dolgozik. 1992-ben az intézményt fenntartó városi önkormányzat egy éves időtartamra megbízta az igazgatói feladatok ellátásával, 1993-tól pedig immár a harmadik igazgatói ciklusát tölti.

Időközben a zeneiskola városi fenntartású intézményből megyei fenntartású művészeti iskolává alakult. Az igazgató, Gréts Katalin szakmai elhivatottsága, gyermekszeretete viszont változatlan. Mindazok az emberi és szakmai erények, amelyek őt tanári munkájának első összegző megítélése – alapminősítés - idején jellemezték, ma is igazak: igényes feladatellátás, kiegyensúlyozottság, kitartás, fáradhatatlanság, korrektség, emberség, kollegialitás, segítőkészség, érzékenység, igényesség. Irányítása alatt a zeneiskola tanszakainak a száma gyarapodott, a tagintézmények száma tovább nőtt, a zenetanári fluktuáció a minimálisra csökkent. A fogyó általános iskolai gyermeklétszám ellenére a zeneiskolás növendékek létszáma nem csökken. Dorog város kulturális életében betöltött szerepük elismeréseként 2003-ban Pro Urbe díjban részesült az intézmény.

A Magyar Kézművességért Alapítvány az IPOSZ-szal és a BKIK Kézműipari Tagozatával együttműködve 14. alkalommal rendezi meg Betlehemi jászol című országos kiállítást, amely 2007. december 9-től 2008. január 13-ig látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad várban. Nyílt pályázat útján több hazai, erdélyi és vajdasági kézműves, hivatásos és műkedvelő alkotó, népművész, iparművész és közösség jelentkezett. A bemutatásra kerülő alkotások Jézus születéséhez kapcsolódnak: betlehemi jeleneteket, annak szereplőit, vagy a betlehemezés hagyományait ábrázolják (természetes anyagból: csuhé, szalma, textil, fa, kő, tűzzománc, agyag, stb.). A kiállításra a beérkezett alkotásokból 234-et válogatott ki a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, az Egyházközség és az Alapítvány képviselője, a legjobb pályamunkákat pedig díjazásra ajánlották. A szakmai zsűri három Komárom-Esztergom megyei művész munkáját is díjazásra javasolta.

Kajla Ferenc tatai kőfaragó. Több szakmai díjban, elismerésben részesült már, tagja a Magyar Kézműves Alapítványnak és a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesületnek. Több önálló és csoportos kiállításon mutatta már be alkotásait. 2007-ben a Betlehemi jászol kiállításon „A háromkirályok fáznak” c. művével szerzett elismerést.

Bús Sándorné Vessző Erzsébet dorogi csuhéműves. Tagja a Magyar Kézművesek Egyesületének. Rendezett már önálló kiállítást városában, több jelentős rendezvényen évek óta megmutatja alkotásait. A Betlehemi jászol kiállításon már többször elnyerte az IPOSZ különdíját, az idei évben betlehemi házikójával diadalmaskodott.

Miglinczi Éva tatabányai iparművész. A tatabányai Dózsakerti Közösségi Ház vezetője, bábkészítő mesterként tevékenykedik, önálló kiállításokon is bemutatta már alkotásait. A Komárom-Esztergom Megyei Bábegyesület megalakítója sikeresen szervez évről évre képzőművészeti táborokat gyerekeknek.