Címlap / Címlapon

A kétszer született híd

2007-09-30 13:52:33
A sokáig csonka karok, ma két várost ölelnek

Sokan kérdezték már tőlünk, hogy miért szeptember végén rendezik meg a Hídünnepet és a Hídfutást, hiszen mindenki jól emlékszik: az újjáépített Mária Valéria hídon 2001 október 11-én vágták át a szalagot. Nos a válasz egyszerű, a híd életében az első jelentős dátum 1895. szeptember 28-a volt, ekkor adták át a „forgalomnak” a Dunát most átívelő híd elődjét. Az egyik leghányattatottabb sorsú Duna-hidat eztán kétszer is lerombolták, először az I. világháború után, majd 1944-ben, hogy azután közel hatvan évig őrizze némán a rombolás emlékét. Amióta a csonkán maradt hídpillérek ismét összeérnek, Esztergom és Párkány minden évben együtt ünnepli a jeles eseményt, idén azonban csonka lesz az ünnep, mint olyan sokáig maga a híd is az volt.
 
Hídtörténet a kezdetektől

A Mária Valéria híd története nem lehetne teljes az évszázados előzmények nélkül, hiszen Esztergom és Párkány között a történelem során számos vízi átkelő létesült.



A történet egészen a magyar honfoglalásig nyúlik vissza, ezidőtől állandó rév működött a két település között, a kakati (Párkány régi neve) révet Árpádházi-királyaink ideje alatt is rendszeresen használták. A török hódítás során 1543-ban foglalták el Esztergomot és ezután nem sokkal, 1585-ben Szinán pasa hajóhidat építtetett a vár alatt. Ez az év nagyobb részében használható átkelő közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között. A török uralom alatt – egyes feljegyzések szerint 1663-ban – Köprül Mehmed cölöphidat veretett a folyó fölé, ez azonban csak a hajóhídhoz csatlakozó hídrész volt. Ezt a hidat aztán 1664-ben a császári hadsereg lerombolta, a törökök azonban újjáépítették, s ez végül 1683-ban, a párkányi csatában pusztult el a menekülő török csapatok rendkívüli terhelése és a császári csapatok ágyúzása miatt. Esztergom felszabadítása után a Dunán sokáig csak rév működött, 1683-tól közel nyolcvan évig csak dereglyék és csónakok közlekedtek a két város között. 1792-ben egy új szerkezetet, a repülő hidat állították a forgalom szolgálatába. Az ezt felváltó hajóhíd megépítésére 1842-ig kellett várni, ám ez az építmény sem kerülte el a történelem viharait: az 1848-49-es szabadságharc során megsérült, 1849-ben pedig felgyújtották, és csak 1851 májusában adták át ismét a forgalomnak.

Az első Mária Valéria híd

Az 1890-es évek elején felerősödött az igény, hogy Pozsony és Komárom után Esztergomban is állandó vashíd épüljön. Döntő lépés volt, hogy az érsekség 1892-ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből épülhetett meg az új átkelő, melyet már az 1893-ik évi költségvetésbe is beterveztek a honatyák. Az építkezés helyére történő felvonulás és a beruházás előkészítése 1893. december 1-től 1894. február 28-ig tartott, maga az építkezés pedig több, mint két esztendeig tartott: a hidat ünnepélyes keretek között 1895. szeptember 28-án adták át, a hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna híd pedig 1896. február 16-án készült el.

Kétszer dőlt romba

Az avatástól számított csaknem 24 év folyamán a hídon mindig élénk forgalom zajlott, amit az I. világháború vége és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása – a Duna államhatárrá válása – szakított meg. 1919. július 22-én este véletlen baleset következtében a Párkány felőli első mederpillérénél felrobbant egy töltet és a hídív vége a vízbe csúszott. 1921 novemberéig egy gyalogos járóhidat építettek a vízbe csúszott hídszerkezetre, majd a megjavított hidat 1927. május 1-én adták át. A híd a II. világháború éveiben hadi célponttá vált, de az ellenséges bombázások és a belövések is elkerülték, mígnem a visszavonuló német műszaki egységek 1944. december 26-án felrobbantották három középső nyílását, amelyek a vízbe zuhantak.

Küzdelem a hídért

A híd felrobbantása után nem sokkal a Vörös Hadsereg pontonhidat épített Esztergom és Párkány között, ezt azonban már 1945-ben elbontották, és még ugyanebben az évben részletes felmérés készült a roncsok helyzetéről, valamint eltávolításuk költségéről. 1960 és 62 között elkészült a súlyosan sérült mederpillér helyreállítása és a biztonságos hajózás érdekében szükséges világítás kialakítása. Az ezt követő évek politikája nem támogatta a híd újjáépítését, ez a lehetőség csak 1987-ben vetődött fel, amikor Esztergomban ülésezett a Magyar-Csehszlovák Közúti Állandó Munkabizottság. A fórumon a szakértők úgy vélték, hogy egy személygépkocsi-közlekedésre alkalmas híd építése lenne a legcélszerűbb. A 90-es években tovább folytatódtak a magyar-szlovák szakértői tárgyalások, a résztvevők kezdeményezték a további szoros együttműködést, ennek érdekében a korábban Esztergomban létrejött Hídbizottsághoz csatlakozva Párkányban is létrejött egy Hídbizottság. 1995-96 között folytatták ez első lényeges tárgyalásokat a Duna-híd felújításáról.



Út az újjáépítéshez

1999. szeptember 16-án vált bizonyossá, hogy újjáépül a Mária Valéria híd, ezen a napon Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök a Duna közepén egy hajón írta alá az erről szóló egyezményt. 2001. március 14-ére elkészültek a Mária Valéria híd első vasszerkezeti elemei a Ganz Acélszerkezet Rt. üzemeiben. Az első hídelemet 2001. június 1-én emelték a helyére, a másodikat június 30-án, a harmadikat pedig július 27-én. Augusztus 11-én már megvalósult az összeköttetés a két part között, amelyet ünnepélyes söröshordó gurítással ünnepeltek. Magyar oldalról Meggyes Tamás esztergomi, a szlovákiai oldalról Jan Oravec párkányi polgármester gurította a Duna-híd közepéig a két teli hordót, s ott köszöntötték a magyar-szlovák Ganz-IS konzorcium munkásait. Az aszfaltozás és műszaki átadás-átvétel után október 11-én megnyitották az újjáépített Mária Valéria hidat a nagyközönség előtt.

Az Esztergom ás Párkány között újjáépülő Mária-Valéria híd régi, elbontott darabjai múzeumba kerültek. Az 1895-ben épült és 1944-ben felrobbantott híd újjáépítése során az új elemekkel kicserélt darabokat az utókor számára megőrzésre a Közlekedési Múzeumba szállították, néhány kisebb darab az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A híd 521,8 méter hosszú és 12, 3 méter széles, és az építéséhez 2100 tonna acélt, 900 tonna aszfaltot, valamint 25 ezer csavart használtak fel. A hídszerkezet másfél méterrel magasabb a magyar, és eggyel alacsonyabb a szlovák kormány által kívánatosnak tartott szintnél, s ugyancsak legalább másfél méterrel meghaladja a budapesti hidak magasságát. A teljes beruházás 19,4 millió euróba került, ezen belül a hídépítés 12 millióba.



Mária Valéria - a magyar gyermek

Mária Valéria 1868. április 22-én, Ferenc József német császár és magyar király, valamint Erzsébet bajor hercegnő legkisebb lányaként Budán született, ennek köszönhette a "magyar gyermek" melléknevet. Édesanyja igyekezte őt magyar-nemzeti szellemben neveltetni, ezért tanítását 1883-ig Rónay Jácint püspökre bízta. Az 1890-es év makszakította az addigi felhőtlen leányéletet, ugyanis házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátorral, a Habsburgok toscanai ágából. Házasságukból tíz gyermek született. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején a hercegnő katonai kórházat rendezett be, majd megalapította "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Az ausztriai fordulat után Mária Valéria elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Ott is érte a halál, 1924. szeptember 6-án, Wallseei kastélyában.

Gál Kata




Elmarad a Hídünnep

Ambrus Regina, az Esztergom Nyári Játékok Kht. igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy az idei Hídünnep csak részben valósul meg. Elmaradnak azok a zenés, táncos illetve prózai produkciókat felvonultató műsorok, melyek a korábbi években megszokottá váltak e napon. Ambrus Regina indoklása szerint az idei nyár intenzív műsorkínálata után szükség van egyfajta szünetre, hogy a helyiekben kialakuljon a programok iránti hiányérzet.

Természetesen azért nem marad program nélkül a Hídünnep, szeptember 29-én Esztergom a Hídfutással emlékezik (erről bővebben lapunk 26. oldalán olvashatnak) a híd megépítésére. A következő program október 1-jén lesz, ekkor a műsorszervező kht. a Széchenyi térre várja a publikumot, amikor is a Kodály év alkalmából több, mint 400 gyermek részvételével óvodástalálkozót tartanak. Az óvodástalálkozót rossz idő esetén október 3-át tartják meg.

p.z.
 
Hír küldése e-mailben Hír nyomtatása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie

Hozzászólások

Nincs hozzászólás.
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe