Hídlap.hu

A párkányi gimnáziumi oktatás mind­össze két emberöltőnyi időre tekint­het vissza. A város és környéke gimnazis­tái 1918-ig Esztergom nagy múltú okta­tási intézményeit látogatták, utána húsz évig az ipolysági vagy érsekújvári alma materekbe jártak, majd 1938-tól 1945-ig ismét visszatérhettek a királyvárosba. A háború utáni hontalanság éveiben Pár­kánynak nem lehetett magyar iskolája. 1949-ben –, amikor aztán újra megala­kulhattak az első magyar nyelvű iskolák, a szlovák mellett Párkányban is létrejött a magyar tannyelvű alapiskola. Az ugyan­ekkor - Párkányban első ízben - létreho­zott gimnázium azonban csak szlovák tannyelvű volt, s ez így is maradt egészen 1953-ig, amikor is létrejöttek a tizenegy éves középiskolák, így most már egy fe­dél alatt magyar nyelvű általános, ill. kö­zépiskolai képzés is működött a város­ban. 1961-ben egy újabb oktatási reform eredményeképpen a két iskola 9-11. évfo­lyamait egy közös igazgatású - szlovák, ill. magyar tannyelvű - általános műveltsé­get nyújtó középiskola keretében vonták össze, amely 1969-től gimnáziumra vál­toztatta a nevét egy újabb oktatási reform következtében. Így az önálló intézményi keretekben működő magyar középisko­lai (gimnáziumi) oktatás mindössze nyolc évig létezett Párkányban. A közös igazga­tású iskola az elmúlt évtizedekben szám­talan sikert könyvelhetett el, padjaiban későbbi orvosok, mérnökök, tudósok, szí­nészek, újságírók, tanárok és mások ala­pozták meg tudásukat, akik nyilván há­lával gondolnak egykori alma materükre és tanáraikra. Az utóbbi évtizedekben az intézmény diákjai számtalan nemzetkö­zi projekt és együttműködési program részesei is lehettek, amely tágra nyitotta számukra a világot. Az iskola partnerkap­csolatot tart fenn az esztergomi Dobó Ka­talin Gimnáziummal és a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziummal.

A megemlékezés kétnapos rendezvé­nyének első napját a diákok töltötték meg programmal. A diáknapon természetvé­delmi és rendőrségi bemutató, előadások, beszélgetések és egyéb művelődési és szórakoztató programok zajlottak. A folyo­sókon számtalan panelen láthatók az isko­la által szervezett programok és rendezvé­nyek fotói és dokumentumai, amelyek az itt folyó gazdag tevékenységi kört hiva­tottak bemutatni. Ez alkalomból az iskola hagyományait és programjait bemutató DVD is készült, amelynek dokumentumai­val nem csak az emlékezők, de a jövendő­beli diákok is haszonnal ismerkedhetnek.

A megemlékezésen részt vett Milan Belica megyefőnök, továbbá Ján Oravec, Párkány polgármestere, Szigeti László MKP-s politikus, a megyei oktatási hivatal elöljárói, és az egykori tanárok is.
A kerek évforduló megülésébe sajnos üröm is vegyül, mivel a mostani tanévtől fokozatosan megszűnik a nyolcosztályos képzési forma, amely 1993-tól állt a diá­kok rendelkezésére. A leépítés oka egy­részt a jelentkezők csökkenő száma, vala­mint az állami oktatáspolitika azon törek­vése, amely erre a képzési formára csupán az adott korosztály öt százalékának ad le­hetőséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fenntartó - azaz a megye - csupán a járási székhelyen, Érsekújvárban teszi le­hetővé a nyolcosztályos képzést egy-egy magyar, ill. szlovák osztály megnyitásával. Az osztályok számának ilyetén csökkenése folytán az iskola sajnos kénytelen megvál­ni tanárai egy részétől. Az általános gyer­mekhiány persze nem csak a gimnázium­nak, de a többi párkányi középiskolának is permanensen gondot okoz. További prob­léma, hogy a gimnáziumi oktatást választó diákok egy része esetenként más városban (pl. Komárom) tanul tovább, míg mások esztergomi intézményeket választanak.
A jubileum azonban a nehézségek mel­lett reménységre is alkalmat nyújthatott, hiszen az elmúlt évtizedek eredményei nem vesztek el.