Boldog karácsonyt – A háborúnak vége

Minden ünnep egyik legfontosabbika az előkészület, a várakozás. Akará­csonynál ez még inkább így van, ez az az ünnep, amelyre a társadalom egyes tagjai, de a különböző közösségek is készülnek. Leginkább talán az előadó­művészek, akik itt Esztergomban is je­lentősnek tartják a decemberi ünnepe­ket. Ezúttal a Pázmány Péter utcában lévő Kaleidoszkóp-házban tartanak John Lennon emlékestet. Aközismert slágerek ezúttal a karácsony meghitt hangulatának megfelelően akusztikus változatban szólnak majd meg.
0

Fejezet az esztergomi sport történetéből

Esztergom sportmozgalmá­nak 1945-től indult új korszakáról 1988-ban publikált egy hosszabb ta­nulmányt Magyar György, aki az esz­tergomi tanítóképző főiskolán volt a neveléstudományok kandidátusa. Az Esztergom évlapjai című kötetben megtalálható tizennyolc oldalnyi írás­ból az elejétől a végéig a Kádár-kora­beli hivatalos hangnem, illetve ideoló­giai beállítottság dominál. Ezzel együtt a cikk érzékletes lejegyzése egy olyan időszaknak, melyben a helyi sportélet új szakaszába ért, amikor jelentős for­dulatok, változások történtek.
0

Végtére hivatalossá lőn…

Amagyar nyelv hivatalossá tételét, a reformkor egyik sarkalatos célkitűzését, amelyért Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és a legnagyobb reformpoliti­kusok küzdöttek, vagyis a II. törvény­cikket 166 évvel ezelőtt, 1844. novem­ber 13-án szentesítette V. Ferdinánd.
0

Új arculat, új dalok az Anagrammánál

Nemrég fejezte be demo-munkálatait a helyi illetőségű Anagramma együt­tes. Az öttagú formáció már több ki­advánnyal jelentkezett és számos koncerten bizonyított az elmúlt idő­szakban. Zenéjüket főként a metal berkeiben belüli stílusok között kell keresni, az igazi Anagramma hangzás­ban egyszerre van jelen a „fémes íz” és a billentyűs hangszerrel és lágy női vokállal megtámogatott vonal is.
0

Jöttek, láttak, festettek, fotóztak...

Fazekasék egy igen aktív esztergomi csa­lád. Az anya lelkes utazó, túrázó, hegy­mászó, fia nem különben. A ráadás, hogy mindketten alkotók is, hobbijuk a kép­alkotás, Fazekasné Zászlósi Mária festő, Fazekas László fotós. Kettejük közös kiál­lítását nézheti meg most a nagyérdemű az Aquasziget galériájában.
0

Legyen szavad való s igaz

Egykor nem volt szokatlan, ha egy pedagógus nem csupán oktatással, neveléssel foglal­kozott, hanem példának okáért valamely késztetésből adódóan mondjuk verselt is egy­ben. Sőt, megkockáztatom, hogy az írók, költők általában tanítottak. Így tesz Szepe­si Zsuzsanna is, aki a magyar nyelv és irodalom oktatásán túl egyre ismertebb, sőt elis­mertebb versekkel örvendezteti meg a líra kedvelőit.
0

Tíz esztergomi „álomkép” históriája

Ínyenc falat – így is jellemezhetnénk történelemkedvelő ol­vasóinknak azt az írást, melyet Vukov Konstantin publi­kált 1988-ban az Esztergom Évlapjai hasábjain, és melynek a „Tíz lap Esztergom műemlékvédelmi munkáiról” címet adta. A huszonkét évvel ezelőtti cikk pikantériája mára ért be, most lett igazán patinája, amikor már tudjuk, hogy az 1988-ban közzétett műemlékvédelmi tervekből mi és hogyan valósult meg.­
0

Harmónia és diszharmónia

Szénásiné-Preiner Éva „Képek” című kiállításán, mely a Babits iskola galériá­jában nyílt meg a közelmúltban, az abszt­rakt játssza a főszerepet. Ez a műfaj, ez a képzőművészeti ág kifejezetten megosztó jellegű, vagy szereti a közönség, vagy nem.
0

Könyvek kalapács alatt

Régi történelemórai anekdota a zöld­fülű diákoknak, hogy a középkorban egyebek mellett könyvet is loptak a rossz szándékú emberek. Anekdota, mert a ma tanulói tán el sem hinnék, hogy a könyv az arannyal, ezüsttel ve­tekedve lehet érték. Pedig az, és erre jó bizonyíték, amikor árverésen licitál­hatnak a lázas gyűjtők egy-egy ritka példányért. Így lesz ez most Eszter­gomban is, december 5-én.
0

A rondának ábrázolt nők mégiscsak szépek

Novemberben nyílt a dömösi Malom Galériában Szabó Cseke Mózes tárlata. Az ifjú „titán” apai ágról örökölte rajzos tehetségét, egy olyan talentumot, mely esetében fiatal kora ellenére figyelemre méltó képek elkészítésére ösztökélte.
0

Egy expresszionista Esztergomban

Esztergom a művészetek városa, írtuk múlt heti számunkban. Amegállapítás főként azért is helytálló, mivel a város régóta ad otthont a különböző ágak­ban működő alkotóknak. Most Tipary Dezső festő, grafikusról, Babits Mihály kortársáról mesélünk olvasóinknak.
0

Esztergom vértanúja

Nem szükséges különösebb irodal­mi műveltséggel rendelkeznie bárki­nek ahhoz, hogy tudja, ki is volt az a hányatott sorsú magyar főúr, akinek a nevéhez fűződik a hazai reneszánsz költészet megteremtése. Természe­tesen Balassa Bálint, akinek a köl­tészetével zárul a magyar irodalom gyermekkora.
0

Hild József, a Bazilika építésze

Esztergom története egyben az építészek története – mondhatjuk, hiszen szám­talan, történelmi épület viseli e szakma legkiválóbbjainak keze nyomát. Ajelenlegi pompa is nekik köszönhető, köztük is főként Hild Józsefnek, a legnagyobb magyar klasszicista építésznek, aki nemcsak a város mai emblémájának is felfogható Bazi­lika építésében játszott főszerepet, de a Takarékpénztár, a Bibliothéka és a papne­velde (ma Szent Adalbert Központ) építése is az ő nevéhez fűződik. Cikkünket a le­xikális életrajz mellett Pattantyús-Ábrahám Ádám a BMEÉpítészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék, nyugalmazott egyetemi tanára, a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III. egyik szerzőjének szemelvényezett tanulmánya alapján írtuk.
0

Mindszenty, a fehér vértanú

Az Aranysólyom Lovagrend előadásso­rozata keretében látható jövő pénte­ken Koltay Gábor Mindszenty Józsefről szóló, Afehér vértanú című új film­je a Zsinagógában 18 órától. Adoku­mentumfilm és a játékfilm mezsgyé­jén elhelyezhető megrázó erejű film a hercegprímás életének máig tartó ha­tását is bemutatja Sipos Imre, a Pesti Magyar Színház színész-rendezőjének főszereplésével.
0
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe