Térítés és megtérés

Hogy valójában 1001 januárjában kezdődött el Esztergomban, vagy csak folytatódott egy, a már Géza nagyfejedelem korá­ban, vagy akár a honfoglaláskor már megvolt keresztény hit felvétele és az államalapítás, biztosan nem tudhatjuk. An­nyi azonban bizonyos, hogy a keresztény térítés előfeltétele a régi bálványok ledöntése és a kultuszhelyek elpusztítása volt.
0

A név kötelez

Vannak bizonyos családnevek Esztergomban, amelyek viselése finoman szólva sem volt szerencsés néhány évtizeddel ezelőtt. Közéjük tartozik Dolina Károlyné, Eggenhofer Kinga is. Fölmenői legendaként éltek a városban, sőt bátran állíthatjuk országosan, valami azonban mégsem volt a helyén, illetve inkább nagyon is a he­lyén volt, így lettek ők osztályidegenek, a kommunista rezsim kevéssé kívánatos, meghurcolt polgárai. Varga Péter Dénes erről is kérdezte őt magát, napjainkban a név utolsó képviselőjét szűkebb pátriánkban.
0

Játékosan az előítéletek ellen

Ahogy korunkban számos társadalmi probléma létezik, úgy az ezek megol­dását adó módok száma is többféle le­het. Ilyen a rasszizmusra, a kirekesz­tésre adott egyik válasz is, a Cigányla­birintus. Az elsőre tán furcsának tűnő cím egy könyv, illetve egy interaktív szerepjáték nyomán kialakított képki­állítás, mely a feldolgozott alapműhöz hasonlóan abban segíti a többségi tár­sadalom tagjait, hogy ha ideiglenesen is, de átéljék, hogy milyen érzés lehet cigányként élni mindennapjaikat.
0

Házkiállítás a művelődési házban

Már több éve kalauzoljuk el olvasóin­kat az esztergomi kiállítóhelyek legújabb bemutatóira Tárlatjárat néven futó képző­művészeti rovatunkban, melyben ezúttal egy olyan kitérőt teszünk, melynek alkal­mával nem festészet, grafika, fotók vagy szobrok, hanem házak, egészen ponto­san azok tervei és a kész „művek” fotói kerülnek górcső alá.
0

Tát históriájának első lapjai

Képekkel gazdagon illusztrált, vaskos kötet érkezett nemrég szerkesztősé­günkbe. Az „Adalékok Tát történeté­hez – 2010” című könyv, melyet Szabó József és Kátai Ferenc írt és Tát Nagy­község kiadásában jelent meg, közel ötszáz oldalas helytörténeti leírása a településnek. Rovatunkban most a kö­tet első fejezetét szemelvényezzük, de minden bizonnyal még visszatérünk erre a magvas és hasznos kiadványhoz a későbbiekben.
0

Gyönyörködni a lenyugvó napban

A Nagy-Duna-parton áll egy kőből faragott emlékmű, amelyet az 1933-ban elhunyt szenkviczi Palkovics László emlékére emeltek halálának egyéves évfordulóján. Az emlékhely Gáthy Zol­tán dorogi építészmérnök tervei alapján Vodicska István építési vállalkozó alkotása.
0

Esztergom irodalmának históriája

Mintegy két évvel ezelőtt adta ki a Laskai Osvát Antikvári­um Kőrösy László Esztergom – Történeti emlékkönyv című munkáját. A 19. század vé­gén alkotó magyar írónak egy olyan összefoglaló köte­te ez, mely nemcsak a már több szerzőtől is ismert jel­legzetességeket, de a kevés­sé tárgyalt esztergomi témá­kat is feltérképezi. Ilyen a most szemelvényezett „Esz­tergom irodalma” fejezet is, melyben a török időktől a huszadik századig mutatja be a városhoz köthető írói, mi több újságírói nagyságokat.
0

A képzelet fontosabb, mint a tudás

Hagymás István személyében egy nem­zetközi hírű és jelentőségű kortárs fotó­művész van jelen most Esztergomban – ezzel kezdte méltató beszédét Balla András a január 7-ei kiállításmegnyitón. A Balassa iskola dísztermébe berendezett tárlaton nagyméretű képekkel találkozhat a közönség. Olyan művekkel, mely egy­részt a címben (Visszfénylélek) megjelölt téma alapján a fény és a víz találkozását mutatja.
0

Elhajítod – visszapattan, összenyomod – pofon vág

Aki úgy gondolja, hogy Esztergomban nem pezseg kellőképpen a kulturális élet, az merüljön csak a helyi kön­nyűzene történéseiben, meglehetősen sűrű közeggel találkozik majd. A színtér legutóbbi híre is ezt mutatja, néhány helyi együttesben alkotó zenész úgy gondolta, új supergroup-ot alakítanak. A zenekar neve: The Rugó.
0

Lepold Antal – Esztergom művészeti gazdagságának gyarapítója

Cséfalvay Páltól, a december 6-án elhunyt kanonoktól, igazgatótól múlt heti számunkban búcsúztunk. A helytörténeti rovat ezúttal is adózik emléke előtt. Aktuális írásunkat az ő cikkéből szemelvényeztük, mely esszéjét az Esztergom Évlapjai című tanulmány kötetso­rozat 1988-as számában publikálta Lepold Antal kanonok, a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Szent István Akadémia, kiváló művészettörténész életéről.
0

És lőn világosság…

Az ünnepi szentmisében rendre elhangzik a keresztény hit legfontosabb tanításai­nak summázata, az Apostoli Hitvallás, másképpen a „Hiszekegy”. Idézzük fel most, a karácsony misztériumán elmélkedve, a lázas ünnepi készülődés perceiben e hitvallás néhány sorát! „Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt…” Majd néhány sorral lejjebb: „Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától és emberré lett.”
0

Istrogranumtól Strigoniumon át Esztergomig

Ha van magyarországi település, amelyre igaz a latin mondás, Nomina sunt odiosa vagyis „a nevek említé­se kerülendő”, az bizony éppen Esz­tergomra igaz, bár kizárólag csak a 20. század második felének abban a bi­zonyos negyven esztendejében. Akik azonban itt születtek, vagy ide települ­tek, ebbe az ősi városba, hogy hazá­jukon belül otthonukká válasszák és megtartsák annak, vagyis az elkötele­zett esztergomiak mindig is leplezetlen büszkeséggel vállalták és hirdették ho­vatartozásukat. De tudjuk, ismerjük-e a város nevének eredetét, történeté­nek kezdetétől?
0

Esztergomot álmodta képein tovább...

Új kiállítással jelentkezett Bangó Miklós festő, aki ezúttal a Gyakorló iskola galériájában mutatta be képeit a közönségnek. A tárlatmegnyitón egy különleges párhuzam, mégpedig a művészi - ez esetben a festői és a pedagógusi pálya került összevetésre, mégpedig magától az alkotótól.
0

Boldog karácsonyt – A háborúnak vége

Minden ünnep egyik legfontosabbika az előkészület, a várakozás. Akará­csonynál ez még inkább így van, ez az az ünnep, amelyre a társadalom egyes tagjai, de a különböző közösségek is készülnek. Leginkább talán az előadó­művészek, akik itt Esztergomban is je­lentősnek tartják a decemberi ünnepe­ket. Ezúttal a Pázmány Péter utcában lévő Kaleidoszkóp-házban tartanak John Lennon emlékestet. Aközismert slágerek ezúttal a karácsony meghitt hangulatának megfelelően akusztikus változatban szólnak majd meg.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe