Amikor megrengett a Föld Esztergomban

A közelmúltban nagy riadalmat okozott sokhelyütt az a földrengés, melynek epicentruma Oroszlányban és környékén volt, de sokan észlelték Esztergomban is. Valójában a Föld felszínén és belsejében végighaladó rugalmas hullámzás okozza a jelensé­get, amely az ország múltjában többször romba döntött már egy-egy települést. Bár a tudomány felkészültsége ma már Ma­gyarországon is alkalmas arra, hogy a földrengéseket előre jelezze, de volt olyan idő, amikor például 1556-ban Kínában 830 ezer ember esett áldozatául a nagyerejű földmozgásnak. De nem kell ilyen messzire mennünk térben és időben. Egy 1911-es feljegyzés szerint itt Esztergomban is előfordult, hogy egy földrengés rázta meg a várost.
0

A játszó ember

Johan Huizinga elhíresült könyvének címe, amely kultúr­történeti és filozófiai nézeteinek összefoglaló műve a Homo ludens (1938), a játékos elem szerepét tanulmányozza az emberi alkotó tevékenység különböző területein, ez adta az ötletet, hogy a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium valóban legendás színjátszó körének jelenlegi vezetőjével, Pásztó András tanár úrral az életpályáján túl arról beszél­gessünk, mennyire is „játszó” az ember, főként egy közép­iskolában, diákként.
0

A város peremén

Talán minden esztergomit meglepett vagy kissé elszomorított, amikor 2005-ben a városi könyvtár megválva Babits Mi­hálytól, nevét Helischer József Városi Könyvtárra változtat­ta, holott Babits országos hírű költőnk, aki szorosan kötődött a városhoz, Helischer József nevét azonban – bár Esztergom szülöttje – nagyon kevesen ismerik. Hogy mi indokolta a változás szükségességét, arról beszélgetett Kovátsné Várady Eszterrel az intézmény vezetőjével Varga Péter Dénes.
0

Egy pszichedelikus mese képei

Reiser Imre, egy 30-as éveiben járó szociál-pedagógai végzettségű fiatalem­ber képkiállítása nyílt nemrég a kertvá­rosi Féja Géza Közösségi Ház Galériájában. A kiállításon közel húsz alkotás látható, ezek között nagyjából fele-fele arányban állítottak ki színes grafikákat és tusrajzo­kat.
0

Az esztergomi szeminárium históriája (3. rész)

Helytörténeti rovatunkban most a sze­minárium történetének befejező ré­szét olvashatják az érdeklődők. Ezúttal is a „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című kiadvány oldalain található írások voltak segítségünkre, eme harmadik résznél Kemény Mária, Somorjay Eme­se és Csepely-Knorr Kristóf munkáiból szemelvényeztünk.
0

Farsangi fergeteg és Hippi víkend

Tavaly nyáron nyílt meg a Víziváros­ban a Kaleidoszkóp Ház, melynek stábja már első megmozdulásával felvállal­ta az alternatív kultúra, művelődés és szórakoztatás, valamint ismeretter­jesztés küldetését. Az esztergomi vár alsó részéhez szinte közvetlenül kap­csolódó, középkori eredetű falelemek­ből is álló patinás épület minden te­kintetben alkalmas életre hívói ebbéli szándékainak. A házban ezúttal a far­sangi szezonra reagálva és a 60-as, 70-es évek hippikultuszát felidézve lesznek változatos programok hó végéig.
0

Saphyból Sárisáp

Saphy vagyis Sárisáp története a bronzkorig vezethető vissza, ezt bizo­nyítja a településen talált számtalan bronzkori lelet. Emellett azonban a ró­mai korból is jó néhány régészeti emlék maradt ránk a Sápi-völgyből, ahol ma mintegy háromezren élnek.
0

Merénylet a hercegprímás ellen

Vaszary Kolos esztergomi érsek, Magyarország hercegprí­mása ellen pincemestere, Csolics Mihály merényletet kö­vetett el, hozta a távíró Esztergomba a hírt 1893. április 13-án. Nem csupán a város, de az egész ország felbolydult a hír hallatán, hiszen Vaszary Kolos – Esztergom kórházá­nak névadója – nem csupán az ősi esztergomi székre volt méltó, de legendás mecénásként is beírta a nevét Magyar­ország történelmének nagyjai közé.
0

Az esztergomi szeminárium históriája (2. rész)

Helytörténeti rovatunk aktuális részé­ben folytatjuk a múlt héten megkez­dett szeminárium históriája című írást. Ezúttal is a „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című kiadványból szemel­vényeztünk, mégpedig most Kelemen Imre írása alapján.
0

Orvosok a történelemben

Azt már megszokhattuk Esztergom­ban Szállási Árpád író, orvostól, hogy könyvei az orvostudomány történeté­nek fontos, bár korábban nem nagyon részletezett alakjainak, folyamatai­nak, eseményeinek témáiról szólnak. Így már annyira nem meglepő, hogy az akkurátus szerző ezúttal „Magyar írók orvosairól és a magyar orvosírókról” címmel adott közre közel négyszáz ol­dalas kötetet.
0

Gőzerő a múzeumban

Hangos sípolással, mozdonydohogás­sal megérkezett Esztergomba a Gőz­erő kiállítás. A Duna Múzeum Európai Közép Galéria három termében helyet kapott multimédiás kiállításon átfogó képet kapunk a gőzzel hajtott masinák és közlekedési eszközök történeté­ről, de a vitrinekben elhelyezett gőzgép modellek, korabeli filmek, zenék se­gítségével bepillantást nyerhetünk egy olyan korba, amikor a gőzmozdony volt a leggyorsabb ember alkotta jármű.
0

Szabad egy táncra?

Februárban társastánc tanfolyamok indulnak a Művelődési Házban (Zsinagóga). A tánctanár Praszinosz Györgyi lesz, aki két kategóriában, középiskolásoknak és felnőtteknek oktat majd. Megtanulható táncok: angol és bécsi keringő, tangó, slow-fox, rumba, cha-cha-cha, samba, boogie-woogie. A diákoknak február 4-én, a felnőtteknek február 5-én 17 órakor lesz az első foglalkozás. A tanulók számára 2500 forint lesz havonta a részvétel, a felnőtteknek 9600 forintba kerül majd nyolc alkalom. A tanfolyamok részleteivel kapcsolatban az intézményben lehet érdeklődni személyesen, vagy a 33/313-888-as telefonszámon.
0

Az „elcsalt törökök” vidéke

Tokod már a honfoglalást követően is önálló település volt, ezt a történelem során folyamatosan megőrizte, még a török hódoltság idején is, amikor tábort vertek területén a törökök. Egy trükkös ütközettel azonban Heister Sigbert csá­szári tábornok vezette sereg menekü­lésre kényszerítette a hódítókat.
0

Egy kis szín és sok gondolat

Egy kis szín címmel nyílt tárlat múlt pénteken Varju Krisztián alkotásaiból a Babits iskola Sugár Galériájában. Az alkotó hangulat-festőnek tartja magát, túlnyomórészt belső tereket, víziókat fest meg, ugyanakkor felismerhetők képein a valós helyszínek, szituációk és személyek is.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe