Határtalan kulturális kiadvány

Megjelent a Muravidék kulturális fo­lyóirat újabb száma. Azé az orgánu­mé, melynek minden kiadása egy-egy újabb művészeti állomás az írók, köl­tők, publicisták és képzőművészek kö­rében, s amely kiadvány számos pon­ton kötődik Esztergomhoz és az itteni határ menti vidékhez. Az új szám kap­csán egyrészt Ruda Gábor, a lap szer­kesztője mondta el a folyóirat történe­tét, küldetésének lényegét.
0

Új várost építettek az esztergomiak

Nem túlzás a cím, hiszen olvasóinkat ezúttal a regényes XVIII. századba ka­lauzoljuk el, abba az időszakba, ami­kor Esztergomban – miként az ország többi részén is – felszabadulnak a ma­gyarok a török hódoltság alól. A várost kiadó négy középkori település, a Ki­rályi város, a Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező közül az első, a bel­várost jelentő rész jelzett időszakban történt fejlődéséről, jogi helyzetéről és társadalmi felépítéséről adunk most számot. Cikkünk Prokoppné Stengl Marianna írása alapján készült.
0

Hosszú méla lesben

Többségünknek általában van valami hobbija, ami akár szenvedéllyé is válhat. Van, aki terepasztalt épít kisvas­utakkal, mások kártyázással vagy sakkozással ütik el az időt, esetleg éppen a bélyeggyűjteményüket rendezgetik, de akadnak olyanok is, akik a természetért ra­jonganak. A Kis-Duna sétányon lakók gya­korta láthatják Pataki Józsefet, amint az esti órákban „teljes menetfelszerelésben” igyek­szik az autójához vállán a puskájával. Az ő szenvedélye ugyanis a vadászat.
0

Erdély legfontosabb székesegyházában járva

Komplex, kétrészes új kiállítással várja a közönséget a téli szünet után újra meg­nyíló Keresztény Múzeum. A március 5-én, 16 órakor nyíló tárlaton egyrészt az első emeleten az „Erdély ezeréves püspöksége” című régészeti kiállítás látható, másrészt a földszinti galériában Mudrák Attila fotográfus „A gyulafehérvári szé­kesegyház képekben” című képkollekcióját tekintheti meg a nagyérdemű.
0

Bizarr víziók után, repülőrajt előtt

Fiatal fotóművész kereste fel szerkesz­tőségünket, hogy mint Esztergomhoz kötődő alkotó hozta hírül első önálló kiállítását. A szárbaszökkenések olyan fázisa ez, melyre a Hídlap is óvato­san mozdul rá. Aztán ellátogattunk Lőrinczi Gergely virtuális fotóalbumába és a bennünket ért hatásnak köszön­hetően úgy döntöttünk, bemutatjuk olvasóinknak ezt az ifjút.
0

Táncok és maszkok Leányváron

Március 5-én 15 órától farsangi rendezvény tartanak a leányvári kultúrházban. A program első részében, 18 óráig a Mindenki farsangja rész lesz, ekkor a falu dalköre és néptánccsoportja ad műsort. 20 órakor kezdődik a jelmezverseny, majd hajnal 4-ig tartó táncos mulatság veszi kezdetét. A belépő elővételben 1000, a helyszínen 1500 forint lesz. Asztalfoglalás: 0630/277-4061.
0

A zongorától a szőlőig

Aki valaha megfordult a ma Zsolt Nán­dor nevét viselő esztergomi zeneisko­lában, kétségtelenül tudja, ki Maro­si Miklós tanár úr. A régi esztergomi­ak pedig emlékeznek magára a Marosi családra, akik híres vaskereskedést üzemeltettek a városban. A zongorata­nítás neves művelőjével egyaránt fel­idéztük a régmúltat és beszélgettünk a nyugdíjas esztendők mindennapjairól.
0

Boszorkányok pedig vannak?

Mielőtt rátérnénk a hazai boszorkányság, illetve boszorkányperek tárgyalására, szükségesnek látszik tisztázni magának a kifejezésnek a tartalmát. A gonosz, ártó lényekben való hit egyidős az emberiséggel. Ennek a hitvilágnak az egyik szereplő­je a romlott, borzasztó, vasorrú, ártó hatalmú boszorkány. Ahogy a kereszténység elterjedt, a boszorkányt az általában vett Gonosz szolgálója helyett a Sátán szolgá­lójának tartották, akivel fertelmes paktumot kötött az emberiség megrontására.
0

Fidenter ac fideliter – Hittel és hűsséggel

Két éve, ünnepélyes szentmisén hirdették ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását. Az esztergomi Bazilikában történt szertartá­son személyét a sztálinista egyházüldözés első magyarországi áldozatai közül emelte a római katolikus egyház a boldogok sorá­ba. Most, március 4-én, pénteken délután 5 órakor a Bazilikában lesz Boldog Meszlényi Zoltán vértanú halálának évfordulóján a róla szóló szentmise, melyet Erdő Péter bíboros vezet. Ennek apropóján adjuk közre a legendás hitű püspök életének történetét, melyet a korábban is idézett „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című egyházi kiadványban lévő biográfia alapján írtunk.
0

Nők hava jő az Olvasókörben

Már több éves hagyomány, hogy a Szentgyörgymezői Olvasókörben már­ciusban külön programsort szentel­nek a gyengébbik nemnek. Példaérté­kű, ahogy teszi mindezt az intézmény, hiszen ki ne kámpicsorodott volna el a nőnapi ünnepek szürkeségén, semmit­mondó, üres szólamain, napok múl­tán hervadó csokrain, be nem tartott fogadkozásain? Szentgyörgymezőn mindez nem így van, hanem épp el­lenkezőleg, a mindig csodált nők egy egész hónapon át úgy érezhetik, hogy fontosak a másik nem, a férfiak szá­mára, nagyon is.
0

A játék összeköt minket

A fenti alcímmel indul szombaton történelmi társasjátékok garmadája a Balassa Bá­lint Múzeumban. A délelőtt 10-től 18 óráig tartó prog­ramok mindegyikére még van időnk odaérni, kicsik és nagyok, felnőttek és gyerekek egyaránt jelentkezhetnek a vízivárosi intézményben.
0

Levéltári séta az interneten

Egy levéltár nemcsak a korábbi idők, évszázadok írásos emlékeit tárolja szortí­rozva, és biztosítja bárki számára a kutatást, de jelentős központja a helyi, városi, megyei kulturális életnek, melynek korábbi lakóiról, eseményeiről, létesítménye­iről többféle módon adhat számot a közönségnek. Az új kor kihívása mindenkép­pen a számítógép és az internet, e két eszköz esetében csak a fantázia szab határt a felhasználóknak. Amegyei levéltár megújult honlapját nézve megállapíthatjuk, fantáziában nem volt hiány.
0

Egy Balassi-kutatóra emlékezve

A 100 éve született esztergomi Varjas Béláról, a Balassa-kutatóról tartott elő­adást február 14-én Jankovics József a megyei levéltárban. AMagyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese beszédében nagy hangsúlyt kapott, hogy Bálint napon, illetve a szerelem ünnepnapján, Valentin napon szólt a reneszánsz költőről és Varjas Béla kutatásairól.
0

Hotel Kultúra, avagy, hogy fuzionál a szállodaipar és művészet?

Kulturális programsorozatot indít a Hotel Esztergom, erről sajtótájékozta­tón számolt be múlt pénteken a szállo­da különtermében Erdélyi Lili Ada mű­vészeti vezető, Kisdéryné Domján Edit a szálloda tulajdonosa és Molnár Imre szállodaigazgató. Ahármas azért hívta meg a sajtó munkatársait, hogy ismer­tessék a hotel új arculatának lényegét, vagyis hogy a hotel rendszeresen ren­dez művészeti találkozókat, esemé­nyeket a jövőben.
0
Jövőre ismét járásokra osztják a közigazgatási rendszert, Dorog és kistérsége azonban nem akar az esztergomi járáshoz tartozni. Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?


hét képe