Egy berlini hídőr Párkányban

Múlt heti számunkban az Aquaphone programról írtunk ol­vasóinknak, ezúttal az idei Aquaphone egyik főszereplőjét, Juliane Duda, berlini képzőművészt mutatjuk be az érdek­lődőknek. Cikkünket Himmler György párkányi munka­társunk írása alapján készítettük.
0

A nemzetiségek Esztergomának históriája

Négy nemzetiség, zsidók, rácok, szlovákok és néme­tek is éltek jelentős szám­ban Esztergomban, illet­ve a környező települése­ken. E kisebb közösségek helyi históriája már fel-fel­tűnt helytörténeti soroza­tunk több fejezetében is, ez­úttal a Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, Gergely Endre, Peragovics Ferenc alko­tóhármas által elkészí­tett Múltunk határok nélkül című kötetben lévő cikkek alapján foglaljuk össze azt.
0

Csak mese, csak álom…

Vincze László festőművészt nem kell bemutatni olvasóinknak, az alkotó rá­adásul már többször is szerepelt ha­sábjainkon. Varga Péter Dénes ezút­tal első ecsetfogásáról, Esztergomba költözéséről és az ihletekről kérdezte egyebek közt a neves festőművészt.
0

A horizont csúcsának festője

Lábik János a „Táj vonzásában” című új, esztergomi kiállításával a tőle megszo­kott örömöt okozott a szépművészet rajongóinak. Az Aquasziget galériájá­ban berendezett tárlaton közel negy­ven, olajkép és akvarell látható.
0

India egy festőn keresztül mesél az esztergomiaknak

Május 6-án nyílt meg Végh Éva „India” című tárlata. A művész ezúttal a Duna Múzeum Európai Közép Galériájába állította ki képeit. Mint azt korábban megírtuk, az alkotó nemrég pályázaton nyert arra lehetőséget, hogy Indiában is bemutatkozzon. Mostani tárlatán a távol-keleti országban kapott ihle­te alapján készített műveit láthatja a közönség.
0

A honfoglalástól az első magyar király uralkodásáig

Újfent belelapozunk a Múltunk határok nélkül című kötet­be, melyben egy részünkről eddig még nem tárgyalt szele­tét mutatjuk be Esztergom történetének. Ezúttal a több mint ezer évvel ezelőtti honfoglalás kori időszakba kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy megismerjék a későbbi királyváros és környékének ekkori históriáját.
0

Solva históriája

Esztergom helytörténete egy minden tekintetben szerteágazó történelmi gyűjte­ménytár, melynek első lapjai több százezer évvel ezelőttről datálódnak. Az őskor­tól napjainkig tartó színes história fordulatos epizódjai a római birodalom idején kezdődtek. Helytörténeti rovatunk mostani részében Esztergom ezen időszakáról mesélünk olvasóinknak. Írásunk a Múltunk határok nélkül című könyvben szerep­lő fejezetek alapján készült.
0

Kellemes vibrációk a természet lágy ölén

Két dologról híres évek óta a Piliscsaba melletti Garancsi-tó, ott forgatták az Üvegtigris filmeket és itt zajlik éven­te a hazai elektronikus zenei szcé­na egyik legtöbb műfajt felvonultató fesztiválja. Ez utóbbi esemény várja is a techno, goa, minimal, new wave és drum 'n' bass stílusok elkötelezett hí­veit május 7-én.
0

Az absztrakt köde

Bevallom az olvasóknak, hogy az elmúlt években végignézett több száz esztergo­mi képzőművészeti kiállítás után nem éreztem úgy magam, mint Szalai Dániel festő új képeinek bemutatóján. Ugyanis újra absztraktokról van szó, s noha nagy rajongója vagyok az elvont képi világok­nak, ezúttal igen csak fel lett adva az a bizonyos lecke.
0

Kétszáz éves évfordulóján megszépült a Szent Lőrinc Plébánia

Helytörténeti rovatunkban ezúttal a festői szépségű Pilismarótról adunk közre írást, mégpedig az ott látható, nemrég felújított kétszáz éves temp­lomról. Cikkünket a Kálmán Antal pilismaróti plébániai kormányzótól ka­pott összefoglaló alapján készítettük el.
0

Múzeumi majális a Babits-házban

Művészeti majálissal ünnepli az évadnyitót az esztergomi Babits-villa. A Balassa Bálint Múzeum kezelésében lévő előhegyi házban május első napján a Szopori Nagy Lajos Versmondó Kör és a Malom Művészeti Műhely Rozsár Brigitta – Villányi Zsolt alkotta kettőse is fellép. Tóth Franciska a Babist-villa üzemeltetésében tevé­kenyen részt vevő múzeumi munkatárs arról is beszélt a Hídlapnak, hogy remé­nyei szerint a nyugatos költő híres háza mindvégig nyitva lesz ebben az idényben.
0

Rontást elűző szépség

Április 14-én nyílt meg Madarász Tibor festő kiállítása a Dobó Katalin Gimnázium galériájában, ahol közel ötven tájképet lát­hatunk, valamint egy-két portrét. Mada­rász Tibor leginkább a vitathatatlan szép­ségnek hódol, legyen az egy hangulato­san „berendezett”, műemléki házakkal teli városrészlet vagy olyan zsánerképek, ahol Magyarország vadon élő állatai­nak némelyike áll a középpontban.
0

Órák ketyegés nélkül, de napfénnyel töltve

Közös kiállítással jelentkezett az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a Párkányi Városi Múzeum. Az utóbbi intézmény adott otthont az „Ubi Sol, Ibi Vita” (Ahol Nap van, ott élet van) című, a napórák történetét bemutató tárlatnak. Ha pedig napóra és Esztergom, akkor bizony Klotz József, akinek nevét határon innen és túl is jegy­zik eme időmérő témában. Az ő szerkezetei láthatók egyebek között a kiállításon, illetve azok a szemléltető eszközök, kisebb-nagyobb méretű tablók, melyek meg­magyarázzák, hogy miként is működik ez a több ezer éves kronométer.
0

A Báthoryak

Sok-sok esztendővel ezelőtt rendre megmosolyogtam egy Wartburgot a Széche­nyi téren, amelyen a következő felirat volt olvasható: „Somlyói Báthory Géza szo­bafestő és mázoló”. Azután, hogy hogynem tanítványom lett két Báthory fiú, Géza és Attila, akiken keresztül megismerve az édesapjukat kiderült, hogy valóban a legendás Báthory család, Báthory István erdélyi fejedelem és későbben lengyel ki­rály egyenes ági leszármazottjai. Hogy miképpen is lehet ma valaki méltó e név­hez, arról kérdeztem Báthory Gézát.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe