Szent György templomának története

Esztergom históriájának tárgyi emlékei közül kivételes jelentőségük van az egyházi építményeknek, templomoknak, melyek közül ezúttal Szetngyörgymező templomának történetét mutatjuk be olvasóinknak.
0

Legendás nagyjaink a legendás szálló vendégeiként

A Fürdő Szálló története az 1840-es években indult, az esztergomi főkáptalan ekkor kezdett nagyszabású építkezésbe a Hévíz-tónál, melyet feltöltöttek és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát, Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost mindenképpen érdemes megemlíteni. Helytörténeti sorozatunk mostani fejezetében e két nagyformátumú férfiú egy-egy esztergomi életepizódjához kötve emlékezünk meg a Fürdő Szálló alapításáról.
0

Értékálló értékek: élet, halál, család

A címben felsorolt értékek fontosságát hangsúlyozta a január első napjaiban a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában Erdő Péter bíboros. Az esztergom-budapesti érsek beszédében kitért az egyház és az Európai Unió kapcsolatára is.
0

Becket Szent Tamás emlékére

Canterbury vértanú érsekre, Becket Tamásra emlékeznek január 5-én Esztergomban. A hagyományos ünnepség a Szent Tamás-hegyi kápolnánál ökumenikus megemlékezéssel kezdődik, majd a Mindszenty csarnokban folytatódik az esemény egy konferenciával.
0

Jelesre végzett közösség

December 18-ai határozata alapján a városi önkormányzat az Esztergom Közösségeiért-díjat a január 3-ai átadón ismét egy jeles civil közösségnek adományozza. A két éve létező elismerést eddig a helyi rögbisek és az Esztergomi Városi Gazdakör Egyesülete vehette át.
0

Egy országot tanító pedagógus históriája

Helytörténet sorozatunkban ismét egy esztergomi polgár életét elevenítjük fel, aki méltónak találtatott arra, hogy nevét egy utca viselje a városban. Nem is akárhol: a római katolikus tanítóképző főiskola melletti utca egy kiváló katolikus pap, országosan jelentőset alkotó pedagógus-népművelő, Majer István emlékét őrzi. Életútját Horváth Attila levéltáros foglalta össze rovatunk számára.
0

Esztergom reneszánsz kincsei

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött kétkötetes monumentális díszkódex méreteit tekintve a világ egyik legnagyobb kódexe: a két kötet súlya együttesen meghaladja a 110 kg-ot. A 76 x 60,5 , illetve 85 x 62 cm méretű kötetek összesen 460 lapot tartalmaznak. Kiindulva abból, hogy ekkora méretű pergamenlaphoz egy egész bárány bőrére volt szükség, könnyű kiszámolni, hogy a kódex alapanyagához 460 bárány kellett – derül ki Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatójának írásából.
0

Érsekek városa

Hazánk és így Esztergom több mint ezer esztendős története szorosan összefügg az egyház történetével. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennek az elmúlt évezrednek minden fénye és árnyéka valamilyen módon az egyházhoz kapcsolódik, és így különösen Esztergomhoz, hiszen Szent István egyházszervezői koncepciójának és az Apostoli Szentszék egyetértésének köszönhetően hazánk akkori királyi székhelye a "magyarok érsekének" a székhelye is lett.
0

Híd a Kis-Duna fölött

Helytörténeti sorozatunkban ezúttal a város egyik legtöbbet használt vízi átkelőjének, a Bottyán híd, illetve annak elődjének históriáját tárjuk olvasóink elé. A helytörténészek szerint már a kora középkorban, az egykori Lőrinc kapunál állt egy híd e helyen, az akkori védelmi, hadi, stratégiai funkciókat azonban szerencsére mára a közlekedés váltotta fel.
0

Egy misztikus dunai monstrum balladája

Posch Győző Viktor, aki 1960-tól kezdett dolgozni a dorogi bánya említett üzemrészében még emlékezett a szénrakodóra abból az időből, amikor az működött. A jeles szakemberrel való beszélgetés során az is kiderült, az építmény históriája két fontos fejezetre osztható, az egyik, melyben a bányát szolgálta. A másik ciklus - erről Lévay Jenő képzőművész beszélt - amikor eredeti funkcióját vesztve, a rendszerváltást követően alkotók egy csoportja új tartalommal kívánta megtölteni azt. Ez utóbbi tervekből fizikailag nem vált valóra semmi, a dunai rakodó ugyanakkor több művészeti projektben modell funkciót kapott.
0

Kályhagyári rapszódia

Kukländer hegy, Magyary László utca. Itt található az a gyártelep és épületkomplexum ma, melynek elődje Esztergom egyik termelési volumenében tán nem túl nagy, de a város életében mégis jelentős vállalat volt. Helytörténeti rovatunkban ezúttal a számos szép és küzdelmes évet megélt helyi kályhagyár históriáját meséljük el olvasóinknak.
0

Egy szobrász robosztus hőse

Helytörténeti sorozatunknak a múlt héten kapott szomorú hír adott apropót: ismeretlen tettesek festékszóróval fújták le az esztergomi vár Rondelláját és az ott „strázsáló” Városalapító elnevezésű szobrot. A vandál tettet ellensúlyozandó, most ezt a köztéri alkotást állítjuk a figyelem középpontjába, mert mint kiderült, Vigh Tamás alkotásának története nem egyszerű história.
0

Rokokó a város közepén

Esztergomi históriákat bemutató sorozatunkban olyan építmények kapcsán írtunk le „igaz meséket” olvasóinknak, melyek főszereplői főként házak voltak. Most sem lesz ez másként, de ezúttal még azzal is megfejeljük aktuális cikkünket, hogy egy olyan épületről írunk, mely a maga nemében egyedülálló: a Gróh-ház a város egyetlen fennmaradt rokokó háza.
0

A polgármester háza

A város centrumának számító főtér tőszomszédságában található egy műemléki ház, melynek külleme és elhelyezkedése arra predesztinálta a Deák Ferenc utca 3. szám alatti épületet, hogy a város első emberének lakhelyének tegyék meg. Helytörténeti sorozatunkban most e híres épület históriáját tárjuk olvasóink elé.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe