Szorgalmas, mint a céh

Sokadjára adunk hírt a város egyik leg­aktívabb alkotóközösségének meg­mozdulásairól. Az Esztergomi Művé­szek Céhe évek óta tartja magát ahhoz a hagyományhoz, hogy év végén ös­szegző kiállítással jelentkezik a Duna Múzeumban. Most is így történt, a Víz­ügyi múzeum Európai Közép Galériájá­ban az elmúlt héten nyílt friss tárlatuk.
0

Olvasd a nemzeti históriát

Hogy Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor jártak Eszter­gomban, valójában mindenki tudja a városban. Arról azonban már kevesebben értesültek, hogy a nyelvújítás géniusza, a zseniális író, Kazinczy Ferenc is látogatást tett egy alkalommal a királyvárosban, méghozzá – pro­testáns vallása ellenére - épp egy bencés rendi szerzetes, Guzmics Izidor meghívására, 1831-ben.
0

Nagyjaink a hazáért

Minden nemzet történetének megvan­nak a gyászos és a kiemelkedően nagysze­rű korszakai. Magyarország históriájában ilyen csodálatos, Európában is páratlan időszaka maga a reformkor.
0

Távolból

Általában leginkább történelmünk azon nagyságairól emlékezünk meg, akiket a sors elkényszerített Szent Ist­ván egykor volt, vagy a huszadik szá­zad elején megcsonkított kicsiny hazá­jából. Róluk, akik hol több, hol keve­sebb esztendőt idegen földön voltak kénytelenek eltölteni, amint Rákóczi Ferenc Rodostóban, Széchenyi Ist­ván Döblingben vagy Kossuth Lajos Turinban. Pedig rajtuk kívül magyarok ezrei hagyták el ezt a hazát, részint va­lamely kényszer hatására, részint pedig mert úgy alakult a sorsuk. Ők mind­annyian másképp, mondhatjuk azt, hogy „kívülről” szemlélték azt, amitől megváltak. Hogy a város jelen közép­korú korosztálya ne ismerné a nevet, Rajner Miklós, kevéssé hiszem. Őt, aki se nem Széchenyi, se nem Kossuth, csak egy valamikor, a hódoltság idején Bajorországból Esztergomba szárma­zott família leszármazottja arról kér­deztem, hogyan is látta, látja mai ko­runk Magyarországát, miképpen szem­léli szülővárosát.
0

Egy festő, aki élni és meghalni vágyott Esztergomba

A több mint ezer éves város nemcsak a történelmi események, de az itt élő, alkotó, ide kötődő művészek miatt is nevezetes. Esztergom magnetikussága a politikusok, uralkodók, hadvezérek után a művészekre hatott leginkább. Ezúttal is egy ilyen históriát adunk közre, mégpedig Pirchala Imre festő­művész történetét, kinek élete több pontja is Esztergomhoz kötődött. Cik­künk alapját Salamon Sándor a Limes tudományos szemle 1997/4. számában közölt tanulmánya adta.
0

Esztergom íróján keresztül is emlékezik

A címbéli mondat akként nyer értelmet, ha tudjuk, hogy Onagy Zoltán, Eszter­gom írója idén adta ki Sötétkapu című, az 1956 őszén Esztergomban játszódó kisregényét. A történetet egy óvatos, a dolgokba akaratán kívül sodródó apo­kaliptikus ember szemével látjuk, így foglalja össze a művet a kiadó
0

Modern művészeti happening a Vízivárosban

Egyszerre két alkotó is várja az érdeklő­dőket az El Greco Galériában november elejétől. A vízivárosi kiállítóhelyen egy festő és egy fotós, név szerint Kovács Tibor és Eifert János munkái láthatóak
0

Esztergomi kuruc história

Remek apropója Esztergom kuruc korabeli históriájának felidézésé­re a megyei levéltárban közelmúlt­ban megnyílt kiállítás. A Rákóczi-sza­badságharc idején is fontos város volt Esztergom, miként az azt megelőző török időkben is. Az idézett kiállítás – melyről előző számunkban írtunk a Tárlatjárat rovatban és amely jövő év nyaráig lesz látható – dokumen­tum anyagait felhasználva cikkünkben visszautazunk a háromszáz évvel ez­előtti Esztergomba.
0

A változások szépségei

Október 28-án nyílt és november 10-éig lesz látható a kertvárosi Féja Géza Közös­ségi Házban a Női szemmel című fotótárlat. A kiállításon az Esztergom-Kertvárosban működő Írisz Fotóklub három hölgytagja, Kovács-Tóth Csilla, Pázmándi Krisztina és Pozsik Tünde mutatkozott be.
0

Dobogó kövek a filmvásznon

Október 28-ától vetítik a hazai mozik Martin Csaba új filmjét, a Dobogó kövek című akció-vígjátékot. Alelkes fiatalokból álló stábban ott találjuk Füzesi Zsolt producer nevét, aki mintegy hat éve él Esztergomban. Így felmerül a gyanú, hogy talán nem véletlen, hogy a városhoz közel lévő turista célpont, a dobogókői vidék is fontos szerepet kap a filmben. Afilmről Füzesi Zsolttal Pöltl Zoltán beszélgetett.
0

A víziváros legszínesebb háza

A korai alternatívok hangulatában nyi­totta meg kapuit augusztus 20-án Esztergomban a Kaleidoszkóp-ház. APázmány Péter utca 7. szám alatti épü­let a vár tövében, a város történelmi szempontból leginkább fontos részén található. Aházat működtető egyesület célja, hogy olyan összművészeti élmé­nyekhez juttassák a közönséget, me­lyeket leginkább az új alkotók, tehet­ségek neve fémjelez.
0

Korlelet – egy millenniumi kötetben

Számos vetületét mutattuk már be a helytörténetnek, erre Esztergom meg­számlálhatatlan okot is adott. Aktuá­lis írásunkban egy olyan kötetre em­lékezünk, melynek fiatal kora ellené­re mégis van helytörténeti értéke, bár azzal nem a címét – miszerint Esz­tergom ezeréves –, hanem a kort jelzi, melyben született. Adisszonáns kiad­vány így egyfajta memento, egy kese­rédes pillanata Esztergomnak, melyből negatívumai mellett néhány pozitívu­ma miatt is érdemes emlékeznünk.
0

Tudományos-fantasztikus víkend a Féjában

Sci-fi filmfesztivált rendez ezen a hétvégén a kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház. Az intézményben már péntektől peregnek a filmek, de a mai, szombati és a hol­napi vasárnapi kínálatot is érdemes átböngészni, a műfaj több olyan klasszikusát nézheti meg most a publikum, melyeket ritkán, vagy éppen még soha nem lát­hatott moziban. Egyebek között így lesz látható az eddig egyetlen, ámbár azóta magyar klasszikussá nemesedett Pirx kalandjai, a szovjet korszak csúcsát jelentő Stalker, vagy az ausztrál új hullámnak számító Mad Max és a horror sci-fi alap­műve, a Nyolcadik utas: a Halál című mozi. Az izgalmakat hozó filmek előtt rövid előadások teszik feledhetetlenebbé a fesztivált.
0

Zászlóvita Esztergomban

Helytörténeti rovatunkban ezúttal a ma is használatos esztergomi lobogó körüli egykori vitákról számolunk be. Aközel három éven át tartó történetről L. Balogh Béni és Peragovics Ferenc adott közre tavaly decemberben egy átfogó írást az Esztergom Évlapjai című kötet­ben. Akövetkezőkben ennek a szemel­vényezett változatát olvashatjuk.
0
Ön milyen turistaszezonra számít Esztergomban?


hét képe