Nagy találkozás. Így is nevezhetnénk azt a művészeti kereszteződést, melyen most a Szamizdat és Underground Piknik és a pár hete zárult Mikro-piknik alkotótábor szándékai értek össze.
Sokan töprengtek a múlt heti Széchenyi téri fesztivál nevén, vajon mit jelenthet ez esetben a „szamizdat” szó? Még maga Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó frontembere is megjegyezte két szám között, hogy ez neki sem világos. A Szamizdat és Underground Piknik koncertsorozata ugyan múlt hétvégén befejeződött, de a korszakra és misztikus részleteire még lesz időnk és alkalmunk gondolni.
Több ipartörténeti írásunk után most álljon itt egy, a régi évszázadokba visszanyúló história is, melynek főszereplői az esztergomi szíjgyártók. A régies elnevezés némelyek arcára mosolyt csal tán, vagy esetleg úgy gondolhatják, hogy ez a szakma nem volt olyan fontos. Reméljük, hogy cikkünkből mindennek ellenkezője derül ki, a végvári időkben nagy fontosságot nyert esztergomi céhek működésébe kaphat most az olvasó bepillantást. Írásunk Lázár Sarolta az Esztergom Évlapjai folyóirat 1994-es számában publikált dolgozata alapján készült.
Csütörtökön hozta el a „hanglemezgyárból” Tóth Tamás azokat a CD-ket, melyeken szólólemezének dalai hallhatók. Az album premierjét barátok, kollégák és rajongók körében pénteken a Szentgyörgymezői Olvasókörben tartotta az előadó. A friss lemez kapcsán még az a hír is felröppent, hogy Tóth Tamás kilép a Tűzkerék xT-ből.
A hagyományteremtő szándékkal alapított, fenti elnevezésű elektronikus zenei összejövetel pénteken (július 2.) a Pézsa Tibor sportcsarnoknál várja az érdeklődőket. A rendezvény erénye, hogy nemcsak országos húzónevek, de a tánczene eme, mai fiatalokat erőteljesen megmozgató válfajának helyi képviselői fellépnek majd.
Bacsó Péter híres filmcímét idéztük ide, hiszen ez alkalommal órákról és órásokról mesélünk olvasóinknak. A helytörténeti rovat egy különleges fejezete ez, mivel mostani cikkünkben az esztergomi toronyóra-kezelők históriáját adjuk közre. Írásunk alapját Takács József, az Esztergom évlapjai folyóirat 1994-es számában található cikke adta.
A magyar egyházi rendek huszadik századi története 1950-ben vett drámai fordulatot, amikor feloszlatták a rendeket. A diktatúrában is, majd pedig a rendszerváltáskor is kiderült, hogy a feloszlatott rendek tagjai nem vesztették el a legfontosabbat, a hitüket és az ebből fakadó együvé tartozásukat. Erről a nehéz periódusról és az újjászületést hozó 1990. utáni időszakról Tokár János frátert, az esztergomi ferences gimnázium igazgatóját kérdezte Pöltl Zoltán.
Majer Istvánról nem véletlenül nevezték el az esztergomi városatyák a legújabb korban a nevelésért adományozandó díjat (melyet az önkormányzat idén június 4-én pedagógus nap alkalmából adott át – szerk), a nemes egyházi vezető ugyanis ezer szállal kötődött a 19. századi Esztergomhoz. Helytörténeti rovatunk már számot adtunk az egyházi személyiség életpályájáról, ezúttal Majer Istvánról, mint a szerteágazó témát felölelő gyűjtőről mesélünk olvasóinknak. Az 1893-ban elhunyt káptalani helytartó, az érseki szék helyelnöke hagyatékáról Pifkó Péter 1994-ben publikált cikke alapján állítottuk össze írásunkat.
Nincsenek véletlenek. Ugye ismerős sokaknak a felismerés? Így voltak ezzel a Féja Géza Közösségi Ház munkatársai is, amikor június másodikán megtartották az Erdély az én hazám című fotókiállítást.
S bár Szent Iván-éj, a nyári napforduló, azaz a legrövidebb éjszaka június 24-én lesz, a Múzeumok Éjszakáját idén már jövő szombaton élvezheti a közönség. Az este hattól éjfélig tartó időszakban különleges programokkal várják a látogatókat az esztergomi és párkányi múzeumok.