Egy országot tanító pedagógus históriája

Helytörténet sorozatunkban ismét egy esztergomi polgár életét elevenítjük fel, aki méltónak találtatott arra, hogy nevét egy utca viselje a városban. Nem is akárhol: a római katolikus tanítóképző főiskola melletti utca egy kiváló katolikus pap, országosan jelentőset alkotó pedagógus-népművelő, Majer István emlékét őrzi. Életútját Horváth Attila levéltáros foglalta össze rovatunk számára.
0

Esztergom reneszánsz kincsei

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött kétkötetes monumentális díszkódex méreteit tekintve a világ egyik legnagyobb kódexe: a két kötet súlya együttesen meghaladja a 110 kg-ot. A 76 x 60,5 , illetve 85 x 62 cm méretű kötetek összesen 460 lapot tartalmaznak. Kiindulva abból, hogy ekkora méretű pergamenlaphoz egy egész bárány bőrére volt szükség, könnyű kiszámolni, hogy a kódex alapanyagához 460 bárány kellett – derül ki Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatójának írásából.
0

Érsekek városa

Hazánk és így Esztergom több mint ezer esztendős története szorosan összefügg az egyház történetével. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennek az elmúlt évezrednek minden fénye és árnyéka valamilyen módon az egyházhoz kapcsolódik, és így különösen Esztergomhoz, hiszen Szent István egyházszervezői koncepciójának és az Apostoli Szentszék egyetértésének köszönhetően hazánk akkori királyi székhelye a "magyarok érsekének" a székhelye is lett.
0

Híd a Kis-Duna fölött

Helytörténeti sorozatunkban ezúttal a város egyik legtöbbet használt vízi átkelőjének, a Bottyán híd, illetve annak elődjének históriáját tárjuk olvasóink elé. A helytörténészek szerint már a kora középkorban, az egykori Lőrinc kapunál állt egy híd e helyen, az akkori védelmi, hadi, stratégiai funkciókat azonban szerencsére mára a közlekedés váltotta fel.
0

Egy misztikus dunai monstrum balladája

Posch Győző Viktor, aki 1960-tól kezdett dolgozni a dorogi bánya említett üzemrészében még emlékezett a szénrakodóra abból az időből, amikor az működött. A jeles szakemberrel való beszélgetés során az is kiderült, az építmény históriája két fontos fejezetre osztható, az egyik, melyben a bányát szolgálta. A másik ciklus - erről Lévay Jenő képzőművész beszélt - amikor eredeti funkcióját vesztve, a rendszerváltást követően alkotók egy csoportja új tartalommal kívánta megtölteni azt. Ez utóbbi tervekből fizikailag nem vált valóra semmi, a dunai rakodó ugyanakkor több művészeti projektben modell funkciót kapott.
0

Kályhagyári rapszódia

Kukländer hegy, Magyary László utca. Itt található az a gyártelep és épületkomplexum ma, melynek elődje Esztergom egyik termelési volumenében tán nem túl nagy, de a város életében mégis jelentős vállalat volt. Helytörténeti rovatunkban ezúttal a számos szép és küzdelmes évet megélt helyi kályhagyár históriáját meséljük el olvasóinknak.
0

Egy szobrász robosztus hőse

Helytörténeti sorozatunknak a múlt héten kapott szomorú hír adott apropót: ismeretlen tettesek festékszóróval fújták le az esztergomi vár Rondelláját és az ott „strázsáló” Városalapító elnevezésű szobrot. A vandál tettet ellensúlyozandó, most ezt a köztéri alkotást állítjuk a figyelem középpontjába, mert mint kiderült, Vigh Tamás alkotásának története nem egyszerű história.
0

Rokokó a város közepén

Esztergomi históriákat bemutató sorozatunkban olyan építmények kapcsán írtunk le „igaz meséket” olvasóinknak, melyek főszereplői főként házak voltak. Most sem lesz ez másként, de ezúttal még azzal is megfejeljük aktuális cikkünket, hogy egy olyan épületről írunk, mely a maga nemében egyedülálló: a Gróh-ház a város egyetlen fennmaradt rokokó háza.
0

A polgármester háza

A város centrumának számító főtér tőszomszédságában található egy műemléki ház, melynek külleme és elhelyezkedése arra predesztinálta a Deák Ferenc utca 3. szám alatti épületet, hogy a város első emberének lakhelyének tegyék meg. Helytörténeti sorozatunkban most e híres épület históriáját tárjuk olvasóink elé.
0

Az egység és identitás jelképe

Sokan talán nem is tudják, hogy a Prímás sziget észak-nyugati csücskén lévő obeliszk, az Országzászló, miféle apropóból került erre a pontra. Helytörténeti sorozatunk aktuális részében ezen emlékmű létrejöttének helyi históriáját adjuk közre.
0

A szabadságharc esztergomi vitéze, Bátori Schulcz Bódog históriája

Helytörténeti sorozatunkban számos épület és emlékmű mellett az Esztergomhoz kötődő jeles személyek históriáját is olvasóink elé tártuk már. Ezúttal is így teszünk, most egy olyan hős szabadságharcos férfiú életének legfontosabb állomásait és epizódjait mutatjuk be olvasóinknak, akit annyira becsült városunk, hogy utcát is elnevezett róla. Az igaz regét ezen a héten Csombor Erzsébet levéltár igazgató adja közre.
0

Aranybulla – a leghíresebb magyar irat

Minden bizonnyal a diákok egyik kedvenc évszáma, a könnyen fejben tartható 1222. Ebben az évben adta ki II. András király az Aranybullát, amelynek eredeti példányai mára eltűntek, a fennmaradt, közel hétszáz éves, egyetlen hiteles másolatot azonban Esztergomban őrzik
0

Postahivatal romantikus stílusban

Helytörténeti sorozatunk eddigi fejezeteitől eltérően ezúttal valamelyest könnyedebb epizódot kínálunk olvasóinknak, az esztergomi posta épületének históriája ugyanis nem túlzottan kacskaringós. A hatalmas és díszítésekben bőven megáldott ház története mellett, annak alkotójáról, illetve magáról a posta históriájáról is számot adunk most.
0

Régi helyek, régi nevek

Néha még a közbeszédben is előkerül Esztergomban egy-egy városrész régi neve, ezeket az elnevezéseket azonban többnyire nemigen ismeri a szélesebb közönség. Egy helytörténeti tablókiadvány képén jól látható az is, hogy a mai szemmel nézve nem nagy Esztergomot milyen sok kisebb egységre osztották fel.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe