A főtér ékességének históriája

Múlt heti számunkban az Immaculata, azaz Pestis Madonna szoborról adtunk közre helytörténeti írást. Ez alkalommal Esztergom főterének első számú ékét, az előbbivel némiképp összefüggésben lévő Szentháromság szoborcsoport históriáját meséljük el olvasóinknak.
Nincs hozzászólás

Az Esztergomi mise szerzőjének szobra

Az elmúlt hetekben helytörténeti sorozatunkban Esztergom köztéri szobrai közül mutattunk be néhányat az olvasóknak. A város e tekintetben is gazdag kincsestárában válogatva ezúttal az Esztergomhoz köthető 19. századi nagy zeneszerző, Liszt Ferenc Vízivárosban található szobrát járjuk körbe, szót ejtve az alkotó Marosits István modern, kísérletező stílusáról is.
Nincs hozzászólás
Amikor derékig ért a Duna a főtéren

Amikor derékig ért a Duna a főtéren

Hazánkban a Duna északi szakaszának egyik legjelentősebb városa kétségkívül Esztergom, így ha a város helytörténetét olvasgatjuk a 19. századi fejezetnél mindenképp részletes leírással találkozunk a vén folyó okozta nagy árvizekről. A már tavaly év vége felé is sokat idézett 1887-ben kiadott Kőrösy-féle történeti emlékkönyv sincs ezzel másként. Ezúttal is e kötet oldalairól idézünk olvasóinknak részleteket.
Nincs hozzászólás

Az „esztergomi zodiákusok” históriája

Helytörténeti rovatunk lelkes olvasói már megszokhatták, hogy e hasábokon nemcsak a történelem tanúiként álló szép, esztergomi épületekről vallunk, de az e városban fellelhető művészeti kincsek fényét is megcsillogtatjuk históriájukon keresztül. A város idén 70 éves alkotója, Kaposi Endre festő cikkét felidézve, egy negyven évvel ezelőtt Esztergomban működő művészeti közösség históriáját mutatjuk be olvasóinknak.
Nincs hozzászólás
Szent György templomának története

Szent György templomának története

Esztergom históriájának tárgyi emlékei közül kivételes jelentőségük van az egyházi építményeknek, templomoknak, melyek közül ezúttal Szetngyörgymező templomának történetét mutatjuk be olvasóinknak.
Nincs hozzászólás
Legendás nagyjaink a legendás szálló vendégeiként

Legendás nagyjaink a legendás szálló vendégeiként

A Fürdő Szálló története az 1840-es években indult, az esztergomi főkáptalan ekkor kezdett nagyszabású építkezésbe a Hévíz-tónál, melyet feltöltöttek és az egykori mederbe, 1600 vörösfenyő cölöpre felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát, Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei szerint. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, akik közül az 1848-ban itt megszállt gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost mindenképpen érdemes megemlíteni. Helytörténeti sorozatunk mostani fejezetében e két nagyformátumú férfiú egy-egy esztergomi életepizódjához kötve emlékezünk meg a Fürdő Szálló alapításáról.
Nincs hozzászólás
Egy országot tanító pedagógus históriája

Egy országot tanító pedagógus históriája

Helytörténet sorozatunkban ismét egy esztergomi polgár életét elevenítjük fel, aki méltónak találtatott arra, hogy nevét egy utca viselje a városban. Nem is akárhol: a római katolikus tanítóképző főiskola melletti utca egy kiváló katolikus pap, országosan jelentőset alkotó pedagógus-népművelő, Majer István emlékét őrzi. Életútját Horváth Attila levéltáros foglalta össze rovatunk számára.
Nincs hozzászólás

Esztergom reneszánsz kincsei

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött kétkötetes monumentális díszkódex méreteit tekintve a világ egyik legnagyobb kódexe: a két kötet súlya együttesen meghaladja a 110 kg-ot. A 76 x 60,5 , illetve 85 x 62 cm méretű kötetek összesen 460 lapot tartalmaznak. Kiindulva abból, hogy ekkora méretű pergamenlaphoz egy egész bárány bőrére volt szükség, könnyű kiszámolni, hogy a kódex alapanyagához 460 bárány kellett – derül ki Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatójának írásából.
Nincs hozzászólás
Érsekek városa

Érsekek városa

Hazánk és így Esztergom több mint ezer esztendős története szorosan összefügg az egyház történetével. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennek az elmúlt évezrednek minden fénye és árnyéka valamilyen módon az egyházhoz kapcsolódik, és így különösen Esztergomhoz, hiszen Szent István egyházszervezői koncepciójának és az Apostoli Szentszék egyetértésének köszönhetően hazánk akkori királyi székhelye a "magyarok érsekének" a székhelye is lett.
Nincs hozzászólás
Híd a Kis-Duna fölött

Híd a Kis-Duna fölött

Helytörténeti sorozatunkban ezúttal a város egyik legtöbbet használt vízi átkelőjének, a Bottyán híd, illetve annak elődjének históriáját tárjuk olvasóink elé. A helytörténészek szerint már a kora középkorban, az egykori Lőrinc kapunál állt egy híd e helyen, az akkori védelmi, hadi, stratégiai funkciókat azonban szerencsére mára a közlekedés váltotta fel.
Nincs hozzászólás

dosszié

legfrissebb

hozzászólások

hét képe

festes

Legfrissebb számunk

hídlap letöltése
apróhirdetés
archívum

bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Időjárás

EHIR KFT

partnerek

médiaajánlat

Impresszum