A magyar próza atyja és törvényhozója – Pázmány Péter

Hol volt, hol nem volt, élt a 17. században egy férfiú, aki máig hatóan, gyökereiben formálta újjá a magyar nyelvet és a magyar egyházat. Pázmány Péternek hívták. Nincs az az ellensége, aki ne kényszerülne bevallani, hogy az európai színvonalú magyar széppróza nemcsak vele kezdődik, de mindmáig alig akad prózaírónk, aki szépségben, szemléletességben, erőteljességben, meghittségben, pátoszban, humorban, képgazdagságban fölébe tudna kerekedni.
0

Az esztergomi háziezred históriája

Esztergom esetében tán mindenki számára magától értetődő, hogy a város tör­ténete egybefonódik a magyar hadviselés egy részének krónikájával is. Az első magyar város a hosszú évszázadok során számos hadsereget, katonát látott már, helytörténeti rovatunk mostani fejezetéből pedig kiderül, hogy mi is Esz­tergom saját katonáinak, a 26-os gyalogezrednek a históriája. A kétrészes cikk első fejezetét az esztergomi Négyesi Lajos alezredes, hadtörténész, a Honvé­delmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának osztályvezetője segítségével adjuk közre.
0

Helytörténeti séta

Párkányban nem beszélhetünk mű­emlékek, emléktáblák, emlékhelyek tömkelegéről, mégsem vigyázunk kel­lőképpen történelmünk még meglévő darabjaira.
0

A román kori Bény műemlékei

Bény hatalmas körsáncairól, román kori prépostsági templomáról, illetve körtemp­lomáról nevezetes. E műemlékek messzi korok üzenetét hordozzák, s különleges­ségük abban áll, hogy kevés hasonló építészeti emlék maradt fenn a Kárpát-me­dencében. A bényi műemlékegyüttes leírásához Haiczl Kálmán 1937-ben megje­lent tanulmányából merítettünk.
0

Szent Adalbert, a magyarok térítője

Szent Adalbert 994-995-ben Magyarországon térített. Adalbert kora a Német-római Szent Birodalom fölemelkedésével és a keletnémet területek evangelizálásának kezdetével esik egybe. A germánok és a szlávok, a kereszténység és a pogányság közötti egyre gyakoribb összeütközések kora ez, bizonyos tekintetben a későbbi közép-európai feszültségeknek, a kelet-nyugat ellentétének előre vetített árnyéka és előíze.
0

Egy legendás esztergomi újságíró históriája

Helytörténeti rovatunkban már többször mutattunk be olyan jeles személyiségeket és életútjukat, akik szorosan kötődtek Esztergomhoz, illetve környékéhez. Wencz Balázs levéltáros segítségével ezúttal Vécs (Witzman) Ottó fordulatokkal teli életét mutatjuk be, aki Esztergomban tanult, majd később a város legendás újságírója lett.
0

Altemplom a főszékesegyház mélyén

Valószínű, hogy egy teljes évadon át lehetne hétről hétre írni a Bazilikáról e rovatban, kibontva annak az egyháztörténetben, a helytörténetben, az építészetben, a képzőművészetben való jelentőségét. A Helyi históriában egy-egy aspektus, egy-egy részlet tekintetében ezt meg is tettük. Ezúttal a főszékesegyház talán legmisztikusabb részét, az altemplomot, avagy amint a korábbiakban nem feltétlenül helyesen nevezték, a katakombát mutatjuk be olvasóinknak.
0

Templom a templom alatt

Különös helyzete van a Mária Terézia-féle Szent István-templomnak, az építmény gyakorlatilag már nem létezik, de alapításának, működésének és megszűntének körülményei az esztergomi helytörténet szerves részét képezik. Az egykori építmény díszei viszont nap mint nap társaink lehetnek a Várhegyen tett sétáinkon, hiszen az egykori templom négy magaslati sarokpontján álló szobor ma a Bazilika előtti rámpánál látható. Helytörténeti írásunkat ezúttal a ferences gimnázium honlapján található szemelvény alapján készítettük el.
0

Török József, „a” tanár úr

Talán nincs is a városban olyan felnőtt, aki ne ismerné Török Jóska bácsit, aki több százmillió forintnyi értékben gazdagította Esztergomot tornatermekkel és sportpályákkal, volt országos és megyei szakfelügyelő, kiváló eredményeket ért el tanítványaival mintegy kilenc sportágban, és sorolhatnánk az érdemeit szinte a végtelenségig, de meséljen minderről inkább ő maga.
0

Az első hercegprímás

Diplomáciai küzdelmek és vallási ellentétek kereszttüzében töltötte életét az a magyar főpap, aki gyakorlatilag alig-alig tartózkodott éppen aktuális egyházmegyéjében. Keresztély Ágostnak hívták és 1666. október 19-én született Moritz von Sachsen-Zeit választófejedelem harmadik, legkisebb fiúgyermekeként, evangélikus családban.
0

Helyi história

Helytörténeti rovatunk mostani fejezetében egy nem akármilyen históriát adunk közre. Négyesi Lajosnak, a Hadtörté­neti Intézet és Múzeum, Hadirégész, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző Osztálya vezetőjének segítségével egy több mint háromszázhúsz évvel ezelőtti csata körülményeiről mesélünk a történelmet kedvelő olvasóinknak. Az írás érdekes­sége, hogy nem csak Esztergom, de számos környékbeli település is szerephez jut benne.
0

A tűzhely melege

A viszonylag hosszúra nyúlt ősz után már javában tart a fűtési szezon, ilyenkor talán még gyakrabban megfordul az emberek fejében, hogy egyáltalán nem mindegy, mivel és főleg mennyi pénzből sikerül átvészelnünk a közelgő téli hónapokat. Emlékszem, egy időben rendre látni lehetett a porták elé kirakott, használaton kívül helyezett cserépkályhákat, hiszen új, modernnek nevezett alkalmatosságokra cserélték az emberek a régit. Eljött az olajkályhák, az éjszakai árammal működő villanykályhák, majd a központi fűtések ideje, akkoriban olcsón, kényelmesnek mondottan és könnyen kezelhetően. Azután napjainkra kiderült, hogy egészségesebb, tisztább és olcsóbb fűtés nem létezik, mint a cserépkályha. A szebbnél szebb csempékből készült, joggal mondhatjuk, hogy „bútordarabok” ismét reneszánszukat élik. E hagyományos és megújuló fűtésről Horváth József kályhásmesterrel beszélgettünk.
0

Egy patinás párkányi étterem és szálloda meséje

Már több alkalommal is a városhatáron túlra invitáltuk a helytörténetet kedvelő olvasóinkat, melyet ezúttal is megteszünk, az Esztergommal egy közösségben élő Párkány egyik büszkesége, a Zahovay étterem és szálloda históriáját adjuk közre. Írásunk az Átkelő című folyóiratban megjelent Csicsay Alajos publikálta cikk alapján készült.
0

Esztergom felfedezése

Esztergom helytörténeti bemutatásának sokféle szemszöge közül még nem kerítettünk sort a város épületein olvasható kőtáblákra. A márványba vésett szavak, a magasztosnak tűnő gondolatok akkor válnak valóságossá, ha megtudjuk, hogy milyen epizódok, történések összegzéseként szegezték ezeket az „örökkévalóságnak szánt” hírmondókat az építmények falaira. A márványtáblák közül most néhány érdekesebbet mutatunk olvasóinknak.
0
Jövőre ismét járásokra osztják a közigazgatási rendszert, Dorog és kistérsége azonban nem akar az esztergomi járáshoz tartozni. Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?


hét képe