Óvoncok meséje

Helytörténeti rovatunkban ezúttal Esz­tergom egyik legrégebbi óvodája ala­pításának és szárba szökkenésének történetét adjuk közre olvasóinknak. Cikkünket a megyei levéltár igazgatójá­nak, Csombor Erzsébetnek írása alapján meséljük el. Az ő – „Adalékok az esz­tergomi Belvárosi Óvoda történetéhez” című – dolgozatát a Limes Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle 1994/1-es számában találhatjuk meg.
0

Amikor lerajzolták a Dunát

Közel két évszázaddal ezelőtt a litográfia, vagyis a kőnyomatos képsokszorosítás elterjedésekor elkészült egy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig tartó Duna-táj rajzsorozat. A képek máig tartó jelentőségét, illetve azok megalkotásának történetét Kaján Imre, a Duna Múzeum előző igazgatója foglalta össze „Polgári képek a birodalmi Dunáról, avagy egy művészeti eljárás születése” című írásában, melyet a Limes tudományos szemle 1997/1-es számában adott közre. A dolgozat értékét nagyban emeli, hogy a szakember a főszerepet jelentő grafikákat is mellékelte. Helytörténeti rovatunkban így a jelzett író cikkéből szemelvényezünk.
0

Esztergom apostola: In Memoriam Csordás Eörs

Szomorú aktualitás kapcsán ezúttal is egy Esztergomhoz kötődő jeles személyiségről olvashatnak rovatunkban a helytörténet rajongói. Csordás Eörs Mária protonotárius kanonokot április 23-án temették el Esztergomban, az egyéniségét övező rokonszenv, az általa betöltött különböző egyházi tisztségek mind arra rendelik, hogy neve ott legyen az e cikksorozatban már többször is emlegetett nagyok között.
0

Az utolsó hercegprímás

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy könyvtárnyivá duzzadt azoknak a jegyzőkönyveknek, írásoknak, dokumentumoknak, visszaemlékezéseknek a sora, amelyek a 20. század talán legnagyobb, az egész világ által ismert mártír főpásztor, Mindszenty József esztergomi hercegprímás tollából származnak, vagy róla szólnak, vele kapcsolatosak.
0

A Szent István-forrás centenáriuma (II. rész)

Múlt heti számunkban létrejöttének 100. évfordulója kapcsán írtunk a Szent István strandfürdő forrásának történetéről. Akkor azzal fejeztük be a fordulatos históriát, hogy a fürdőt üzemeltető Esztergomi Takarékpénztár Rt. által megbízott német Ráky nevű cég 323 méter mélységig tartó fúrását 1910-ben fejezte be. Helytörténeti rovatunkban ezúttal az első magyar város alatti vízkincsek históriájának egy-egy részletét tárjuk az olvasók elé. Cikkünket, most is a megyei levéltártól kapott írásos emlékek alapján készítettük.
0

Az egyetemes egyházjog tudós főpapja

Az első világháború elvesztése és az azt követő trianoni békediktátum sokkolóan hatott a magyar nemzetre. A frontokon elesett katonák fölötti fájdalmat csak fokozta az ország kétharmad részének elcsatolása, a Szent István-i Magyarország szétdarabolása, a családok szétszakítása, a rövid, de annál véresebb kommunista diktatúra túlkapásai és a maradék magyar hazába menekült, földönfutóvá vált nincstelenek sokasága. Az embert próbáló évtizedek idején töltötte be az esztergomi érseki széket Csernoch János utóda, Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi bíboros-érsek, Magyarország első főpapja.
0

A Szent István-forrás centenáriuma (I. rész)

Bár 2007-ben az esztergomi Szent István fürdővel a Hídlap hetilap formátuma harmadik megjelenő számában már foglalkozott, most újra előtérbe kerül az intézmény, egészen pontosan annak legfontosabb része, az azt tápláló forrás, mely idén „ünnepli születésének” 100. évfordulóját. A jubileum kapcsán a megyei levéltár által összeállított anyagból részletes krónikáját olvashatjuk az artézi kút fúrásának.
0

Egy híres szőlőnemesítő históriája

A Dobogókői útról nyílik a hegyek felé a Mathiász János utca. Helytörténeti sorozatunkban ezúttal ennek az utcának a névadójáról mesélünk olvasóinknak. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább visszaerősödött Esztergom bortermelői rangja, ennek egyik legelső jelképe volt, amikor az egyik utcát a legendás szőlőnemesítőről nevezték el. Régi korok hírességeit bemutató sorozatunk mostani részét ezúttal a megyei levéltár munkatársa Kládek László írása alapján adjuk közre.
0

„...jég és víz nagy erővel rontott a városra...”

Úgy tűnik, hogy az idei első tavaszi szél egyelőre nem árasztja a vizet, de azért egy Duna-parti városban időnként nem árt megemlékezni, felemlegetni egykori nagy árvizeinket. Ebben ezúttal Helischer József leírása lesz segítségünkre, annak a gáláns úrnak a korabeli tudósítása, aki vagyonából adományozva, a városi könyvtárat alapította. Időben tett kirándulásunkon most 1838-ba kalauzoljuk el olvasóinkat, abba az évbe, amikor Esztergom utcáin hömpölygött a Duna.
0

II. Rákóczi Ferenc ostrommal foglalja vissza Esztergom várát

Olvasóinknak ezúttal Rákóczi Ferenc emlékiratainak esztergomi vonatkozású, 1706-ban lejegyzett részletével kedveskedünk. A história nem csak azt mutatja meg, hogy miféle tudományt igényelt a hadakozás, de azt is, hogy az ellenálló felek egymás iránti érzelmei között a nemes és kegyelmes modor volt az uralkodó. Rákóczi Ferenc visszaemlékezését a „Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv” lapjain találhatjuk.
0

A tudomány nevében

Helytörténeti rovatunkban ezúttal egy vérbeli 20. századi históriát mesélünk el olvasóinknak. Most a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége történetét követhetik végig az érdeklődők. Ezúttal persze meglehetősen rendhagyó módon, nem az ódon évszázadokba kalauzoljuk el az olvasót, hanem a II. világháború és a rendszerváltás közötti évtizedekbe. Írásunkat az Esztergom Évlapjai 1981-es kiadásában megjelent Németh János-féle cikk alapján készítettük.
0

Egy „Esztergomba szakadt magyar úr” története

Helytörténeti rovatunkban tán nem volt még arra példa, amire most, hogy egy adott intézmény névadójáról meséltünk olvasóinknak. E tekintetben is vizsgálhatjuk pedig Esztergom történelmét, hiszen korábban élt nagyjaink neve nem véletlenül került oktatási-, egészségügyi- vagy szociális intézményeink valamelyikének névtáblájára. Ezúttal a múlt század első felének kiemelkedő esztergomi vezetőjéről, Glatz Gyuláról adunk közre részletekre is kiterjedő biográfiát. A különös fordulatoktól sem mentes életutat a megyei levéltár munkatársa, L. Balogh Béni állította össze.
0

Johannes Cardinalis Simor

Bár azt szokták mondani, hogy a történelem megismétli önmagát, de ez csak hosszabb távon igaz. A kemény és határozott, gyakran még Ferenc József császárnak is ellentmondani kész Scitovszky János a végsőkig feszültté vált politikai helyzetben, 1866-ban meghalt. Utódául a sokkal kevésbé erélyes, ám a kompromisszumokra mindig kész Simor Jánost nevezte ki az uralkodó 1867. január 20-án, amelyhez a pápai megerősítés is hamarosan megérkezett.
0

A búcsújáró püspök

Még azt mondják, hogy a 19. században nemzetek és nemzetiségek nem fértek meg egymás mellett abban a hatalmas birodalomban, amelyet Osztrák Császárságnak, Habsburg Birodalomnak, vagy a későbbiekben Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek. Erre cáfol rá Scitovszky János személye és munkássága.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe