Bástya mögött megbúvó török fürdő

A Mattyasovszky-bástya mögötti török fürdő történeté­ről tartott előadást szeptember 16-án Horváth István, a Balassa múzeum igazgatója az esztergomi Balassa Bá­lint Társaság nyilvános ülésén. Az átfogó és fotókkal bő­ségesen illusztrált előadást Horváth István segítségével tárjuk az olvasók elé.
0

Aki kőbe és bronzba faragta a múltat

Szomorú hír ad aktualitást helytörténeti rovatunk mostani cikkének: szep­tember 18-án elhunyt Vigh Tamás szobrászművész. Az alkotó két, a saját pá­lyafutása szempontjából is fontos köztéri szoborral van jelen Esztergomban. Egyik ilyen műve A városalapító, mely már felállításától megosztotta a szakmai körök és a nagyközönség véleményét, a másik a Kőrösy Kollégium előtt álló lovasszobor. Vigh Tamásról, barátja, Kaposi Endre festőművész írt korábban cikket a Limes tudományos, művészeti szemlébe, az alkotóról ezzel a cikkel emlékezünk meg.
0

A Kakass család históriája

Helytörténeti rovatunkban ezúttal is egy neves családról mesélünk olvasóinknak. A több, mint ötszáz éves múlt­ra visszatekintő Kakass család történetében bőségesen akad izgalmas, fordulatos epizód. A cikk írója Kántor Klára főlevéltáros, aki alapos munkájának köszönhetően egy olyan írást publikál most, mely ezen família történetén át a ma­gyar, azon belül is az esztergomi história egy-egy szeletébe is betekintést enged.
0

István, a király – I. rész

Géza nagyfejedelem 997-ben bekö­vetkezett halála után fia, István – po­gány nevén Vajk – követte őt a méltó­ságban. A történet azonban nem volt egyszerű, hiszen Géza megváltoztat­ta az öröklődés ősi rendjét és beve­zette a primogenitúrát, (elsőszülött­ség) vagyis, hogy a tőle származó leg­idősebb fiú lép a helyébe, nem pedig Árpád nemzetségének legidősebb fér­fisarja. Ki is tört a háború Koppány és István között.
0

A meggyfaszipkák esztergomi hőse

Helytörténeti rovatunk aktuális részében elsőször úgy terveztük, hogy inkább ipartörténeti cikket írunk az egykori esztergomi meggyfaszipkagyárról. A levél­tárból kapott háttéranyagokból azonban kiderült, hogy a gyár alapítója és tu­lajdonosa, Oltósy Pál, személyes története több nyomot hagyott a történelem­könyvek lapjain. Ennek megfelelően a 19. század szülöttéről szól mostani írá­sunk, nem feledve abban a szentgyörgymezői régi meggyfaszipka gyárat sem.
0

Katonák kétkeréken (II. rész)

Augusztus 14-ei számunkban azt ígértük a helytörténet rajongóinak, hogy az esztergomi „biciklis katonai egységek” históriáját folytatjuk. Szavunkat tartjuk, így Sőregi Zoltán hadtörténeti kutató és publicista nagy cikkének második részét tárjuk az olvasók elé most. Ebben a fejezetben a „boldog békeidők”, vagyis a két világháború közötti időszak ro­mantikát sugalló, jellegzetes időszakába kalauzoljuk el a helytörténet iránt érdeklődőket, egy olyan korszakban, ami­kor a magyar katona nem csak lóháton volt igazán deli vitéz, de a kerékpár nyergében is. Az írás második felében arra is fény derül, hogy merre viseltek hadat a kétkeréken harcoló katonáink.
0

Katonák kétkeréken (I. rész)

Helytörténeti rovatunk mostani és következő részében nem kevesebbre vállalkozunk, mint hogy elmeséljük olva­sóinknak az esztergomi kerékpáros katonai egységek tör­ténetét. A huszadik századi história számos érdekes rész­lettel, a közönség számára eddig nemigen ismert leírással, adattal van teli. A Hídlap számára összeállított kétrészes cikket Sőregi Zoltán írta. A szerző, mint kutató és publi­cista 15 éve foglalkozik hadtörténettel, számos publikáci­ója jelent meg a témákban. 2002 óta a Magyar Hadtudo­mányi Társaság tagja.
0

Mese az esztergomi szíjgyártómesterekről

Több ipartörténeti írásunk után most álljon itt egy, a régi évszázadokba visszanyúló história is, melynek főszereplői az esztergomi szíjgyártók. A régies elnevezés némelyek arcára mosolyt csal tán, vagy esetleg úgy gondolhatják, hogy ez a szakma nem volt olyan fontos. Reméljük, hogy cikkünkből mindennek ellenkezője derül ki, a végvári időkben nagy fontosságot nyert esztergomi céhek működésébe kaphat most az olvasó bepillantást. Írásunk Lázár Sarolta az Esztergom Évlapjai folyóirat 1994-es számában publikált dolgozata alapján készült.
0

Hány az óra vekker úr?

Bacsó Péter híres filmcímét idéztük ide, hiszen ez alkalommal órákról és órásokról mesélünk olvasóinknak. A helytörténeti rovat egy különleges fejezete ez, mivel mostani cikkünkben az esztergomi toronyóra-kezelők históriáját adjuk közre. Írásunk alapját Takács József, az Esztergom évlapjai folyóirat 1994-es számában található cikke adta.
0

Egy esztergomi mecénás hagyatéka

Majer Istvánról nem véletlenül nevezték el az esztergomi városatyák a legújabb korban a nevelésért adományozandó díjat (melyet az önkormányzat idén június 4-én pedagógus nap alkalmából adott át – szerk), a nemes egyházi vezető ugyanis ezer szállal kötődött a 19. századi Esztergomhoz. Helytörténeti rovatunk már számot adtunk az egyházi személyiség életpályájáról, ezúttal Majer Istvánról, mint a szerteágazó témát felölelő gyűjtőről mesélünk olvasóinknak. Az 1893-ban elhunyt káptalani helytartó, az érseki szék helyelnöke hagyatékáról Pifkó Péter 1994-ben publikált cikke alapján állítottuk össze írásunkat.
0

Szemelvények az esztergomi iskolaszék történetéből

Egy diákvárosban, melynek történelme immár ezer évnél is korábbra vezet vissza az időben, nem kell keresni az oktatással, neveléssel kapcsolatos epizódokat. Mostani lapszámunkban a múlt heti pedagógusnapi ünnepség beszámolóját is elolvashatják az érdeklődők, melyhez kapcsolódva áll itt egy rövid összegzés az esztergomi iskolaszék helytörténeti vonatkozásairól. Cikkünket Tóth Gabriella, a Limes Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1994-es első számában található írása felhasználásával állítottuk össze.
0

In Memoriam Csordás András

Nemrég adta hírül a Hídlap, hogy 80 éves korában elhunyt Csordás András tanár, templomos lovag. A nemes férfiútól május 14-én a Belvárosi temetőben búcsúztak családtagjai, barátai, diákjai és ismerősei. A sírnál kollégája, barátja, Koós Károly mondta a nekrológot. A családtól kapott biogáfiai kiegészítéssel megtoldva ezzel a beszéddel hajtunk fejet most Esztergom közismert tanárának emléke előtt.
0

In memoriam Gábris József

Helytörténeti sorozatunkban többször is volt rá alkalom, amikor a város különböző nagyságairól, kivételese személyiségeiről meséltünk olvasóinknak. A régmúlt idők kiválóságai a művészetek, a hadviselés, az egyház és sok más területen tevékenykedtek, de egy diákvárosban az sem meglepő, hogy – és már erre is volt több példa – egy tanárról szólunk a helytörténet iránt érdeklődőknek. Szomorú, de fontos kötelességünknek teszünk most eleget, amikor megemlékezünk az esztergomi tanítóképző főiskola egykori vezetőtanáráról, Gábris Józsefről. A nemrég elhunyt pedagógus temetésén kollégája, barátja, Kaposi Endre nekrológját idézzük fel.
0

A „kis lépések” bíborosa

Miután VI. Pál pápa 1973-ban fölkérte Mindszenty József hercegprímást, hogy mondjon le tisztségéről, de a prímás lelkiismereti okokra hivatkozva ezt nem volt hajlandó megtenni, a pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket 1974. február 5-én. Ezt követően 1976. február 10-én a Vatikán és a magyar állam közös megállapodása értelmében az új esztergomi érsek Lékai László lett.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe