Mentsétek Meg Lelkeinket – S.O.S.

Április 14-én lesz 99 esztendeje, hogy a világ akkori legnagyobb luxusgőzöse, a drámai legendává vált Titanic, mely­ről építői azt állították, hogy „még az Úristen sem tudja elsüllyeszteni” 1912. április 14-én 23 óra 40-kor jéghegynek ütközött. Az évforduló kapcsán felele­venítjük a világ leghíresebb hajósze­rencsétlenségét, melynek helyi vonat­kozásai is akadnak.
0

Iskolamúzeumba visszajáró vén diákok emlékei

Nagy örömünkre szolgál, hogy az elsők között lehetünk, akik közreadják, a fenn­állásának idén 80. évfordulóját ünneplő Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium jubileumi hírét. A születésnapra az intézmény az amúgy sem szegényes hon­lapján virtuális múzeumot szervezett. A kimagasló színvonalú oktatásáról híres gimnázium vezetősége arra kérte az iskola régi diákjait, hogy tárgyi és írásos em­lékeikkel támogassák a nagy múltú intézmény históriájának felidézését. Arra in­vitáljuk tehát olvasóinkat, hogy tartsanak velünk ezen a helytörténeti sétán, ez­úttal a www.franka-egom.ofm.hu internetes oldalon.
0

Virtuális szoborséta Esztergomban

Két évvel ezelőtt, indulása után nem sokkal már segítségül hívtuk egy cik­künkhöz a www.szoborlap.hu interne­tes oldalt, melynek egyik szorgalmas esztergomi feltöltője Barta Zoltán. A kép- és tudástár azóta bővült, az ak­kurátus szakember által készített fotó­galéria segítségével képzeletbeli sétát tehetünk Esztergomban, ezúttal a köz­téri szobrok mentén. Helytörténeti so­rozatunk most egy ilyen barangolásra invitálja a rovat rajongóit.
0

A káptalani ház históriája

Helytörténeti rovatunkban ezúttal a Duna Múzeum épületéről mesélünk olvasó­inknak. A ház históriáján keresztül megismerhetjük Esztergom településszerkeze­tének történetét is. A fejlődés eme vonala természetesen minduntalan összefonó­dott az egyház történetével. Különösen érdekes epizódja a „káptalani háznak”, hogy abban őrizték a magyar királyok koronáját pár napig, míg az Bécsből Budára tartott 1790-ben. Ezt a kivételes eseményt a korabeli krónikás segítségével idézzük fel.
3

Gyilkosság a hegyen

Stámusz István esztergomi erdővédgyakornok vadászfegy­verével agyonlőtte Halász Pongrácz postakézbesítőt ápri­lis 30-án a vaskapui menedékház mellett– számolt be erről a véres eseményről az Esztergom és Vidéke 1933. május 4-i számában. Heti érdekességek című rovatunkban az egyko­ri tragédiát elevenítjük fel.
23

Új várost építettek az esztergomiak

Nem túlzás a cím, hiszen olvasóinkat ezúttal a regényes XVIII. századba ka­lauzoljuk el, abba az időszakba, ami­kor Esztergomban – miként az ország többi részén is – felszabadulnak a ma­gyarok a török hódoltság alól. A várost kiadó négy középkori település, a Ki­rályi város, a Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező közül az első, a bel­várost jelentő rész jelzett időszakban történt fejlődéséről, jogi helyzetéről és társadalmi felépítéséről adunk most számot. Cikkünk Prokoppné Stengl Marianna írása alapján készült.
0

Boszorkányok pedig vannak?

Mielőtt rátérnénk a hazai boszorkányság, illetve boszorkányperek tárgyalására, szükségesnek látszik tisztázni magának a kifejezésnek a tartalmát. A gonosz, ártó lényekben való hit egyidős az emberiséggel. Ennek a hitvilágnak az egyik szereplő­je a romlott, borzasztó, vasorrú, ártó hatalmú boszorkány. Ahogy a kereszténység elterjedt, a boszorkányt az általában vett Gonosz szolgálója helyett a Sátán szolgá­lójának tartották, akivel fertelmes paktumot kötött az emberiség megrontására.
0

Fidenter ac fideliter – Hittel és hűsséggel

Két éve, ünnepélyes szentmisén hirdették ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását. Az esztergomi Bazilikában történt szertartá­son személyét a sztálinista egyházüldözés első magyarországi áldozatai közül emelte a római katolikus egyház a boldogok sorá­ba. Most, március 4-én, pénteken délután 5 órakor a Bazilikában lesz Boldog Meszlényi Zoltán vértanú halálának évfordulóján a róla szóló szentmise, melyet Erdő Péter bíboros vezet. Ennek apropóján adjuk közre a legendás hitű püspök életének történetét, melyet a korábban is idézett „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című egyházi kiadványban lévő biográfia alapján írtunk.
0

Egy Balassi-kutatóra emlékezve

A 100 éve született esztergomi Varjas Béláról, a Balassa-kutatóról tartott elő­adást február 14-én Jankovics József a megyei levéltárban. AMagyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese beszédében nagy hangsúlyt kapott, hogy Bálint napon, illetve a szerelem ünnepnapján, Valentin napon szólt a reneszánsz költőről és Varjas Béla kutatásairól.
0

Amikor megrengett a Föld Esztergomban

A közelmúltban nagy riadalmat okozott sokhelyütt az a földrengés, melynek epicentruma Oroszlányban és környékén volt, de sokan észlelték Esztergomban is. Valójában a Föld felszínén és belsejében végighaladó rugalmas hullámzás okozza a jelensé­get, amely az ország múltjában többször romba döntött már egy-egy települést. Bár a tudomány felkészültsége ma már Ma­gyarországon is alkalmas arra, hogy a földrengéseket előre jelezze, de volt olyan idő, amikor például 1556-ban Kínában 830 ezer ember esett áldozatául a nagyerejű földmozgásnak. De nem kell ilyen messzire mennünk térben és időben. Egy 1911-es feljegyzés szerint itt Esztergomban is előfordult, hogy egy földrengés rázta meg a várost.
0

Az esztergomi szeminárium históriája (3. rész)

Helytörténeti rovatunkban most a sze­minárium történetének befejező ré­szét olvashatják az érdeklődők. Ezúttal is a „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című kiadvány oldalain található írások voltak segítségünkre, eme harmadik résznél Kemény Mária, Somorjay Eme­se és Csepely-Knorr Kristóf munkáiból szemelvényeztünk.
0

Saphyból Sárisáp

Saphy vagyis Sárisáp története a bronzkorig vezethető vissza, ezt bizo­nyítja a településen talált számtalan bronzkori lelet. Emellett azonban a ró­mai korból is jó néhány régészeti emlék maradt ránk a Sápi-völgyből, ahol ma mintegy háromezren élnek.
0

Az esztergomi szeminárium históriája (2. rész)

Helytörténeti rovatunk aktuális részé­ben folytatjuk a múlt héten megkez­dett szeminárium históriája című írást. Ezúttal is a „Sapientia Aedificavit Sibi Domum” című kiadványból szemel­vényeztünk, mégpedig most Kelemen Imre írása alapján.
0

Az „elcsalt törökök” vidéke

Tokod már a honfoglalást követően is önálló település volt, ezt a történelem során folyamatosan megőrizte, még a török hódoltság idején is, amikor tábort vertek területén a törökök. Egy trükkös ütközettel azonban Heister Sigbert csá­szári tábornok vezette sereg menekü­lésre kényszerítette a hódítókat.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe