A „napkapus” ház

Helytörténeti rovatunk sokféle esztergomi épület históriájáról adott már számot olvasóinknak. A legtöbb esetben az épület egésze miatt állítottuk a középpontba az adott ingatlant, de arra is volt már példa bőven, hogy vagy a tulajdonosok, vagy pedig a falakon belül megesett történések tették a tárgyalt házat említésre méltóvá. Ezúttal ez is, az is jó ok volt arra, hogy meséljünk a Meszéna-házról.
0

Nemes fejek háza – A Borz ház

Esztergom számos épülete mellett megyünk el nap, mint nap úgy, hogy vajmi keveset tudunk annak valódi eredetéről, történetéről. Szerkesztőségünk helyiségének ablakai – a Deák Ferenc utca 4 .szám alatt lévő helyen – éppen egy ilyen épületre néznek, így ezúttal a Széchényi térba torkolló utca ezen ékkövéről regélünk.
0

A gyógyítás napszámosai

Az esztergomi önkormányzat kétévente adományoz Dr. Gönczy Béla-díjat. A 2000-ben alapított elismerés a helyi orvostársadalom megbecsülésére, az áldozatkész és felelősségteljes orvosi tevékenység elismerésére szolgál. Írásunkban a magyar egészségügy nehéz sorsának és nem egyszer vészterhes fordulatokkal teli ügyének helyi jeleseit elismerő díjáról tárunk fel részleteket.
0

A konszolidáció érsekei

A magyar érsekek tevékenysége körül még az 1100-as években is sok a homályos részlet, ugyanakkor a korabeli iratok, leírások alapján már több mindenre következtethetünk. A Könyves Kálmán, illetve már Szent László alatt is érsekként tevékenykedő Szerafínt számos feljegyzés említi.
0

Klastrompuszta – A Pálos-rend bölcsője

Helytörténeti sorozatunk mostani fejezetében egy Esztergomhoz fizikailag és szellemi értelemben is közeli részről, a Klastrompusztán található Pálos-romokról írunk. A Kesztölchöz közeli dombságon lévő egykori épületeket több, mint egy hónapja újították fel. A kolostor történetét Horváth István múzeumigazgató-régész írása alapján tárjuk az olvasók elé.
0

Palotából városháza

Kissé megkésve (bár törve nem), de folytatjuk a város főterének, illetve magának Esztergomnak legfontosabb épületegyüttese históriáinak történetét. Márciusban a volt vármegye házáról írtunk a helytörténeti rovatban, most az ehhez a komplexumhoz szervesen kapcsolódó másik részre, a Városháza épületére fókuszálunk.
0

A Prímási Palota története

1883. január 21-én ünnepélyes keretek között helyezték el a Prímási palota zárókövét. Az alig két év alatt felépült hatalmas épület méltóságteljes homlokzatai, számos gyűjteményt magába foglaló gazdagsága miatt a palotát már az elkészülése után a „kis Vatikán” jelzővel illették – olvasható a Keresztény múzeum honlapján. Az építkezésről Istvánffy Miklós művészettörténész írt a Hídlapnak.
0

A gyógyító kőfejek legendája

Vannak történelmi emlékek, amelyek hitelességét szakemberek tucatjai támasztják alá kutatásaikkal, tárgyi bizonyítékokkal. Azután vannak olyan, távoli időkbe vesző események, amelyeket többen, többféleképpen magyaráznak, de nem vitatják megtörténtüket. És vannak azok a bizonyos dolgok, amelyek – a végletekig leegyszerűsítve – vagy megtörténtek, vagy nem. Az Erzsébet-parki három „gyógyító” kőfejre gyakorlatilag mindhárom megállapítás igaz, lássuk hát a városi legenda hátterét.
0

Az újjászervezés esztendei

A hazai egyház első évszázadának története nem kevéssé hasonlatos az őskereszténység történetéhez. Pogánylázadások és mártírok sora szegélyezi azt az utat, amelynek a végén ott áll majd az európai kultúrkörbe beilleszkedett keresztény Magyarország.
0

Egy patinás hegy titka

A címbéli rejtelem, mely Esztergom központi részének egy jellegzetes vidékére jellemző, már több, mint ötszáz éves. Itt vert tanyát a török is, miután kifigyelte, hogy földrajzi adottságai alapján stratégiai pontként szerepet kaphat a hegy, melyet már korábban Szent Tamásnak neveztek el. Helytörténeti sorozatunk mostani részében ezen városrész műemléki kincseiről mesélünk olvasóinknak.
0

Múzeum egy kolostor romjain

Oly sokszor tudósítottunk az esztergomi Vízügyi, avagy Duna Múzeumból, hogy ez esetben is bejött a mondás, a fától nem látjuk az erdőt, és nem vettük észre a város egyik műemléki szempontból jelentős építményét. Mostanáig. A helytörténeti rovat ugyanis ezúttal ezt az „adósságát” is lerója, és közre adjuk e szövevényes múlttal bíró ház históriáját.
0

A tatárjárás előestéjén

Jób érsek halála után az esztergomi főpapok gyorsan követték egymást. Jelentőségük épp oly különböző volt, mint a rendelkezésükre álló idő. Egyvalami azonban szinte mindről elmondható: honfoglaló ősöktől származtak.
0

Esztergomi mondák

Kivételes szerencse, hogy a Laskai Osvát antikvárium jóvoltából a Hídlap helytörténeti rovata is magáénak tudhat egy Kőrösy László-féle történeti emlékkönyvet, melyben számos izgalmas, eddig még csak kevésszer hallott esztergomi legenda is megtalálható. Ezek közül idézünk most fel kettőt, s a közelgő emlékévét megelőlegezendő, mellé illesztjük az egyik legnagyobb históriát, Balassa Bálint legendás életének történetét.
0

Balassa szomorú esztergomi históriája

1594. május 19. Esztergom-Víziváros, Balassa Bálint egy heves ostromban megsebesül, mint kiderül: halálosan. A végzetes helyen ma emléktábla áll, a költő halálának történetét Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgató-régésze regéli el a Hídlap olvasóinak.
0
Mennyire viseli Önt meg a mostani, extrém hideg időjárás?


hét képe