A Hideglelős Kereszt históriája

Helytörténeti rovatunkban újra a ki­rályváros körüli területre kalandozunk, mégpedig egy olyan helyre, melynek egyik gyakran látogatott helyén ta­lálható az úgynevezett Hideglelős Ke­reszt. Aturistacélpontnak, megállónak sokszor használt kiszögellés szakrális hely, ezt tán sokan nem is tudják, akik arra járnak túrazsákjaikkal, bakancsa­ikkal. Mostani cikkünket Soós Sándor „Útmenti szakrális emlékek” című kö­tetében található írás alapján készí­tettük el.
0

Egy szent fából fakadó látomás regéje

Dömös egy szakrális kincsének históriáját meséljük el olvasóinknak ezúttal helytörténeti rovatunkban. Mostani cikkünket a pár hete az online változatban ismertetett, Soós Sándor által írt és összeállított „Út menti szakrális emlékek” című könyvében található írás alapján készítettük el.
0

Szent István Szent Tamás hegyén

Ritkán, illetve csupán mellékesen em­lítik az Esztergomról szóló turisztikai és helytörténeti kiadványok, hogy a város milyen gazdag a köztéri szobrok tekin­tetében. Pedig ha csak ezek mentén járja végig az érdeklődő Esztergomot, már akkor sok mindent megtudhat, s nemcsak a művészet eme ágának je­leseiről, de az ország történelméről is. A város legnagyobb szülöttéről, Szent István királyunkról több szoboralkotás is áll a városban, ezúttal a képeslap­okon tán legkevésbé szerepeltetettet mutatjuk be, alkotójával együtt.
0

Honfoglaló ősök nyomában

Az esztergomi történelmi kincsestár kiapadhatatlanságára jellemző, hogy a nagy história könyv egy-egy fejezete csupán e város kapcsán is meglehetősen nagy terjedelemmel bír. Aki népszerűségre, olvasottságra tör, az többnyire Szent István, Vitéz János, a török hódoltság, a kuruc harcok és az 1848-49-es szabadságharc idejéről ad számot. Ezúttal a magyar történelem egy korai szakaszát, mégpedig a honfoglalás előtti időszak már-már misztikus történetének egy részletét mutat­juk meg olvasóinknak.
0

Pató Pál úr legendája

Van-e kedélyesebb, szívet melenge­tőbb történet Pató Pál históriájánál? Aki Esztergom, Párkány környékén él, annak bizonyára nincs – lehet a vá­lasz – de az is bizonyos, hogy a magyar költészet eme virága, vagyis Pető­fi Sándor Pató Pál úr című verse, egy egész nép előtt tette a ráérős magyar szegény uraságok jelképévé a felvidéki magyar jegyző figuráját. Helytörténe­ti rovatunkban most az ő legendájának eredünk nyomába, cikkünk írásának alapját a Bőszéné Szatmári-Nagy Ani­kó, Gergely Endre, Peragovics Ferenc szerzőhármas „Múltunk határok nélkül” című kötetében lévő fejezet adta.
0

A szent sír lovagjainak legendája

Pecsétes, nemzetiszínű zsinóros meg­hívó érkezett múlt héten a szerkesztő­ségünkbe. Az elegáns dokumentációba belelapozva kiderült, hogy június 13-án az esztergomi Bazilikában tartják a Je­ruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyar­országi Helytartóságának invesztitúrá­ját. Az ünnepi miséhez kötődő szertar­tás kapcsán – ahol a rend magas rangú tagjaként Dr. Paskai László bíboros új lovagokat, dámákat avat – bemutatjuk olvasóinknak ezt a közösséget.
0

Elsumákolt sikkasztás

Az 1914-es év valóban nem a felhőtlen boldogság, béke és nyugalom esztendeje volt sem a nagypolitikában, sem az ország történetében. Esztergom lakóinak kedélyét a há­borús hangulat mellett ráadásul még egy történet is lázba hozta, jelesül az úgynevezett Koksa-ügy.
1

A nemzetiségek Esztergomának históriája

Négy nemzetiség, zsidók, rácok, szlovákok és néme­tek is éltek jelentős szám­ban Esztergomban, illet­ve a környező települése­ken. E kisebb közösségek helyi históriája már fel-fel­tűnt helytörténeti soroza­tunk több fejezetében is, ez­úttal a Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, Gergely Endre, Peragovics Ferenc alko­tóhármas által elkészí­tett Múltunk határok nélkül című kötetben lévő cikkek alapján foglaljuk össze azt.
0

A honfoglalástól az első magyar király uralkodásáig

Újfent belelapozunk a Múltunk határok nélkül című kötet­be, melyben egy részünkről eddig még nem tárgyalt szele­tét mutatjuk be Esztergom történetének. Ezúttal a több mint ezer évvel ezelőtti honfoglalás kori időszakba kalauzoljuk el olvasóinkat, hogy megismerjék a későbbi királyváros és környékének ekkori históriáját.
0

Solva históriája

Esztergom helytörténete egy minden tekintetben szerteágazó történelmi gyűjte­ménytár, melynek első lapjai több százezer évvel ezelőttről datálódnak. Az őskor­tól napjainkig tartó színes história fordulatos epizódjai a római birodalom idején kezdődtek. Helytörténeti rovatunk mostani részében Esztergom ezen időszakáról mesélünk olvasóinknak. Írásunk a Múltunk határok nélkül című könyvben szerep­lő fejezetek alapján készült.
0

Kétszáz éves évfordulóján megszépült a Szent Lőrinc Plébánia

Helytörténeti rovatunkban ezúttal a festői szépségű Pilismarótról adunk közre írást, mégpedig az ott látható, nemrég felújított kétszáz éves temp­lomról. Cikkünket a Kálmán Antal pilismaróti plébániai kormányzótól ka­pott összefoglaló alapján készítettük el.
0

A Báthoryak

Sok-sok esztendővel ezelőtt rendre megmosolyogtam egy Wartburgot a Széche­nyi téren, amelyen a következő felirat volt olvasható: „Somlyói Báthory Géza szo­bafestő és mázoló”. Azután, hogy hogynem tanítványom lett két Báthory fiú, Géza és Attila, akiken keresztül megismerve az édesapjukat kiderült, hogy valóban a legendás Báthory család, Báthory István erdélyi fejedelem és későbben lengyel ki­rály egyenes ági leszármazottjai. Hogy miképpen is lehet ma valaki méltó e név­hez, arról kérdeztem Báthory Gézát.
0

Akik a „levesnótát elhúzták”, avagy harangozók históriája

Húsvét, nagyhét felé közeledve eszünkbe juthat a katolikus szólás, „A harangok Rómába mennek”, mely mondás a kereszthalált halt Krisztusra emlékezve szól, s jelzi, hogy nagypénteken és nagyszombaton nem kongatják a harangokat. Ezen ünnepi momentum miatt gondoltuk, hogy a templomok, harangok városának története kapcsán ezúttal a harangozók históriáját adjuk közre.
0

Esztergomi história filmen

Több vetületét is az olvasók elé tártuk már az esztergomi helytörténetnek, ezúttal egy nemrég létrejött lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. A NAVA (Nemzeti Audiovi­zuális Archívum) kollekcióban olyan összeállítást találhatunk Esztergomról, mely­ben a huszadik század első négy évtizedéből származó filmeken nézhetjük meg a város eseményeit. Külön öröm, hogy a filmfelvételek segítségével egy eddig so­sem érzett hangulatát adhatjuk át a helytörténet iránt érdeklődőknek.
0
« Előző 1 2 3 4 5 6 Utolsó Következő » 1 / 13 Oldal
Jövőre ismét járásokra osztják a közigazgatási rendszert, Dorog és kistérsége azonban nem akar az esztergomi járáshoz tartozni. Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?


hét képe