Meglepetések a fa alatt

Minden jó szándék ellenére sajnos bárkivel előfordulhat, hogy a karácsonyfa alatt a kellemes, örömteli meglepetés érzése helyett a csalódás jut osztályrészül. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tanácsaiból most kiderül, mi a teendő, ha a színes papírok közül előbukkanó, adott esetben hetekkel-hónapokkal ezelőtt vásárolt ajándékból már van egy otthon, ha nem jó a mérete, vagy ha annyira nem tetszik, hogy még továbbajándékozásra sem alkalmas.

Minőségi csokoládé, biztonságos fényfüzér

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatóságok és a média nem hiába fáradoznak a fogyasztók tájékoztatásán: a vevők egyre tudatosabbak, egyre inkább a jó minőségű termékeket keresik, legyen szó akár a Mikulás-csokiról, akár a karácsonyi készülődés kellékeiről, akár a fa alá szánt ajándékokról. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság november 22-től december 23-ig karácsonyi ellenőrzést tart, melynek során nem elsősorban a bírságolásra, hanem a kereskedők és a fogyasztók tájékoztatására helyezik a hangsúlyt. Ebben a szellemben tartottak múlt kedden Esztergomban is bemutató-ellenőrzést, melynek során a karácsonyi fényfüzéreket vizsgálták.

Túró Rudi, túró nélkül

„Kívül barna, belül fehér. Ahogy megláttam, megszerettem én. Akárhol járok, mindig megállok, úgy megkívánom, mindent megér!” – így énekelte meg a 100 Folk Celsius együttes 1986-ban az akkor már régóta világhódító útján járó finomságot. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a legnépszerűbb hazai édesség ma kapató rengetegféle változata közül tizenkilenc terméket – 13 natúr és 6 ízesített rudit – tesztelt táplálkozásbiológiai szempontból és a csomagoláson feltüntetett információk alapján. Az édességek minősége a teszt alapján igen széles skálán mozog: olyan terméket is találtak, amely nem is tartalmazott túrót.

Csodát várnak, mérget esznek

Amikor valaki megbetegszik, hozzátartozói pénzt és időt nem kímélve, saját erejük és lehetőségeik határait feszegetve mindent megpróbálnak, amely a gyógyulás legkisebb reményével biztat. A patikákban, a multilevel hálózatokon keresztül és az interneten kapható számos gyógyhatású szer között azonban olyanok is előfordulnak, amelyek nemhogy nem használnak, még súlyos egészségkárosodást is okoznak. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) most az MMS néven forgalmazott szer veszélyeire figyelmeztet.

Ne fessük az ördögöt a falra!

A Tudatos Vásárló Magazin a közelmúltban megjelent Otthon témájú számában laboratóriumi tesztnek vetettek alá tizenkét, a hazai kereskedelmi forgalomban megvásárolható fehér színű beltéri falfestéket, hogy alapanyagukban egészségkárosító összetevők után kutassanak. Az eredmény elkeserítő lett: valamennyi vizsgált termékminta esetében kimutatták a rákkeltő hatású formaldehid párolgását, de a biotermékek bizonyultak a legkevésbé ártalmasnak.

Kényes papírmunka

Bár erről nem szoktunk beszélgetni, mindannyian naponta több alkalommal is használjuk a papíripar egyik legméltatlanabb sorsú termékét, a vécépapírt. Vásárlás közben az árát megnézzük, és vannak minőségi elvárásaink is, de lássuk be, ennél mélyebben ritkán merülünk bele a tekercsek rejtelmeibe. A fogyasztók érdekképviseletére és tájékoztatására létrejött Tudatos Vásárlók Egyesülete viszont megtette ezt: 32, a hazai kereskedelmi forgalomban kapható, négytekercses kiszerelésű vécépapírt teszteltek környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontból. Az eredmény azt mutatta, hogy sok a hiányzó információ a csomagoláson, és kevés az újrahasznosított papírból készült termék.

Nincs új a nap alatt…

A bőrgyógyászok évek óta hangoztatják a napfürdőzés veszélyeit több-kevesebb sikert érve el a napimádók között. A mértéktelen, különösen a déli órákban történő napozás a bőr leégését, napallergia kialakulását okozhatja, hosszabb távon pedig a bőr öregedését és a bőrrák kialakulásának kockázatát fokozza. A tűző napsütésben felelőtlenségnek számít kitenni magunkat és gyermekeinket a káros UV-sugaraknak fényvédő készítmények használata nélkül. A megfelelő naptej kiválasztásához és használatához ad jó tanácsokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiadványa, melyet ezúton osztunk meg olvasóinkkal.

Vigyázz, a gumikacsa harap!

Végre megérkezett a nyár, hamarosan elkezdődik a vakáció, benépesülnek az eddig üresen árválkodó strandok és tópartok. Azt eddig is tudtuk, hogy a strandolás milyen veszélyeket rejt, és hogy a szülők részéről milyen intenzív odafigyelés szükséges különösen az úszni még nem tudó kicsik számára. Arra azonban ritkábban gondolunk, hogy a vízben, akár az otthoni esti fürdés közben is használt játékok, strandlabdák, úszógumik is okozhatnak bajt. Erről szól mostani cikkünk, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jóvoltából oszthatunk meg olvasóinkkal.

Csapból vagy palackból?

Harmincszorosára nőtt az ásványvízfogyasztás az elmúlt két évtizedben Magyarországon. Nincs még egy olyan termék, amely iránt ilyen dinamikusan nőtt volna a kereslet. Közelegnek a nyári forró napok, amikor az általában ajánlott két-két és fél liter víz helyett akár négy-öt litert is elfogyasztunk. Sem egészségünk, sem pénztárcánk szempontjából nem mindegy, hogy ásványvizet vagy csapvizet iszunk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a közelmúltban végzett tesztjében megvizsgálta, hogy vajon mennyire megalapozottak a csapvízzel szembeni félelmek, és valóban indokolt-e ásványvizet vásárolni a mindig kéznél lévő vezetékes víz helyett

Csöbörből hamvvödörbe

Néhány éve jelent meg nálunk is az elektronikus cigaretta, amelyet elsősorban azért fejlesztettek ki, mert a munkahelyeken, iskolákban és közintézményekben, sőt a külföldön már évek óta elterjedt szokás szerint egyre több városban a közterületeken is tilos a káros és kellemetlen füsttel járó dohányzás, ám a gyártók előszeretettel ajánlják a leszokást segítő eszközként is. Az országos tiszti főorvos javaslata szerint kereskedelmi forgalomban nem árusítható, de az interneten könnyen beszerezhető termék egészségkárosító hatásaira az Országos Egészségfejlsztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja hívta fel a figyelmet.

Legyőzték a civilek az edényhiénát!

Magyarországon az elmúlt években mindannyiunk örömére sokat változott a fogyasztóvédelem. Míg korábban a fogyasztók védelme gyakorlatilag kimerült a szabályszegő üzletek, szolgáltatók elleni bürokratikus fellépéssel és bírság kiszabásával, napjainkban civil szervezetek lelkes és elszánt munkatársai dolgoznak azon, hogy a fogyasztók érdekei a legkevésbé sem sérüljenek. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a főképp edényeiről és orvostechnikai készülékeiről híres Zepter International Ungarn Kft. a közelmúltbeli példaértékű egyeztetését követően a cég több ponton módosította a tisztességtelen és megtévesztő szerződési feltételeit a fogyasztók előnyére.

Próba, szerencsétlenség

A világhálón egyre több magyar nyelven is elérhető különféle – sok esetben illegális – szerencsejáték csábítja az anyagiak szűkében lévő internetezőt. Az utóbbi időkben megszaporodott az online fogadásokkal és kártyajátékokkal kapcsolatosan a hatóságokhoz érkezett panaszok száma is, ezért a Pénzügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közös tájékoztatót fogalmazott meg az online szerencsejátékokról és az ezzel járó veszélyekről.

Szárnyakat ad, vagy szárnyakat szeg?

Az energiaitalokról két évtizeddel ezelőtt egy átlag földi halandó semmit sem tudott. Miután az első és máig tán legismertebb márka berobbant a köztudatba, hosszú éveken át egyedüliként uralta a hazai piacot, majd lassan megjelentek újabb és újabb nevek a boltok polcain. Ma egy nagyáruházban egy-két tucatnyi márkát talál az élénkítő hatásra vágyó vásárló, de ugyanígy betehetik kosarukba a színes dobozos „üdítőket” a gyerekek is, akik szervezetét károsíthatják az energiaitalokban lévő anyagok. Múlt héten konferencia zajlott Budapesten „Mennyire biztonságosak az energiaitalok?” címmel, ennek tanulságait osztjuk meg most olvasóinkkal.

Nem mind sonka, ami kötözött

Manapság, amikor már ezerféle, akár szárnyas húsból készült felvágottat is sonkának neveznek az üzletekben, jó ideig kutatni kell a gondolatainkban, és fel kell idéznünk a magyar népmesék néhány epizódját, hogy újra tudjuk, milyen is a valódi sonka. Az igazi húsvéti sonka bizony a sertés combjából készül füstöléssel, porhanyós sötétrózsaszín a húsa, jellegzetes az illata és az íze. Ilyesmit a hipermarketekben ritkán látunk, ott lapockát, tarját és egyéb füstölt, vagy pácolt húsféléket kínálnak a húsvéti vacsorára valót kereső népnek. A termékek minősége nem feltétlenül rossz, de nem árt, ha a fogyasztó tisztában van azzal, hogy saját maga által megfőzve, vagy a fóliából szeletelve kivéve mit is tesz az asztalra.
« Előző 1 2 3 Következő » 1 / 3 Oldal
Jövőre ismét járásokra osztják a közigazgatási rendszert, Dorog és kistérsége azonban nem akar az esztergomi járáshoz tartozni. Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?


hét képe